Nyugodt utazás ?

Szóval a rokkantság előnye, hogy az embernek van 90% - os
utazási kedvezménye. Na ezt most kihasználom – gondoltam –
és elutaztam egy júliusi meleg szombaton a lányomékhoz.
Úgy terveztem reggel időben indulok, de ember tervez , a busz
meg végez.
Kezdődött azzal, hogy otthon felejtettem az odaígért telefont.
A troli nem akart jönni, én meg egyre gyakrabban néztem az órát.

- Időre megy? – kérdezte egy  nénike.
- Az állomásra igyekeznék, és nem szeretném lekésni a vonatom!
- Jaj! Menjen át a 83 – as buszhoz, az is bemegy állomásra, és
 3  perc múlva indul.

A járat valóban ott várt. Siettem tőlem telhetően, és kész csoda,
de nem ment el az orrom előtt. De miért nem?  Na! Mert szerelőre
várt. Az ajtók belülről nem voltak nyithatók.
Szóval időben kihúzott a megállóból, de utas nélkül. Gondoltam,
visszamegyek a trolihoz. Aha…csak azt láttam, ahogy elindult. És
Isten bizony, még röhögött is, ahogy megriszálta a seggét a
kanyarban. Nem volt  mit tenni, vártam . Jé itt egy másik busz!
De ez 84 – es.
Ám csodák csodája, imám meghallgatásra talált, és jött egy újabb
83 jelzésű. Meg vagyok mentve. Ezzel félre az állomáson vagyok,
és marad l4 percem arra, hogy megvegyem a jegyem, és felszálljak
a vonatra.
A busz szinte repített, már láttam az állomás épületét, aztán már nem.
A többi járatnak itt a végállomása, ez az egy tovább megy. Ment is!!
Velem,  és néhány sorstársammal.
A megrökönyödéstől nem jutottam szóhoz. Mikor mégis ,
megkérdeztem a sofőrt,  - hogy mennyi idő múlva jön az ellen busz,
ha én itt most leszállok.
- Ne tegye csókolom! Én jövök vissza! Vissza is hozott, de  vonat,
akkor indult el, csak integetni tudtam volna a végének.
Így  egy órával később indultam neki az útnak. És előtte ihattam
egy kávét a Büfében, potom 150 Ft ért.