Szilveszter

Lassan itt az idő, és vége.
2010 is eltűnik a süllyesztőbe,
a többi év után, beáll a sorba,
az éjféli harangszóra.

Talán az idő megszeret,
ó idő szelleme,
őrizd léptemet,
tedd kezem,
az elkövetkezendő év
búcsúnap tenyerébe,
hogy rábízhasson,
az őt követő év ígéretére.
Bár én ígérgetni nem fogok,
az maradok aki vagyok,
a tükör rút kiskacsája,
egy hang az éjszakába,
de lelke fátyolát magára öltve,
felhőkön táncol, és
sós cseppeket hullat a földre.
Aki álmában rohan,míg
ébren vánszorog,
de sétának nevezem, és
sétálni jó dolog.

Légy hát üdvözölve,
Szilveszter napja.
Én elengedlek,
és maradok még,
az idő rabja.
ha ő is úgy akarja.