Szerelem volt

Rég sétáltam a Tisza partján,
talán még akkor,
mikor itt voltál velem.
Álltunk a rakpart lépcsőjén,
és fogtad a kezem.
Csendesen átöleltél,
mint én a derekad,
hozzád bújtam,
és boldogan hallgattam
szívdobbanásodat.
Szerelem volt,
s bár azóta évek teltek el,
de ha látom a Tiszát,
már csak emlékként,
de újra érezlek,
bennem  létezel.