:
Még nem tudom milyen lesz,
ha nem gyötörnek árnyak.
Mikor a fény szabadon árad,
az éjszaka mint nyugalom árja,
bársonyát terítve, a világra.
Még nem tudom milyen lesz,
ha nem érzem, mi fáj nagyon.
Gondom, bajom elhagyhatom,
a szeretet, mi osztható vagyon,
bársonyát terítve a világokon.
Még nem tudom milyen lesz,
ha nem rúghat belém az élet.
Akkor, tán szférák zenéje várna,
átölelne üdvözlő dallam talán,
bársonyát terítve, lélek világra.
Még nem tudom milyen lesz,
de tudom enyém lesz egyszer.
Akkor – azt kérem – ne sírjatok,
Nem elmúlás, ébredés csupán,
bársonyát terítve, földi lét után.
LEKA: (08-24-2011 @ 05:32 pm)
"Még nem tudom..." miért e szomorúság...az árnyak ugyan vannak és a fájdalom se rejti el magát, és sokféle gyötrelem pimaszkodik...és, és...Fájdalamas sorok, de szépen adod elő ezt is.
Samway: (08-24-2011 @ 06:58 pm)
Odaát csak jobb lehet Ági, mert ha nem már visszajöttek volna :)))
sodrelap: (08-25-2011 @ 06:08 pm)
Szépen kértél agnes, kérésed elfogadva... Üdv., sodrelap
Captnemo: (08-25-2011 @ 07:35 am)
Szép. És bár sosem fogod megtudni, milyen lesz, hiszen a tudat alapja a lét, megsúgom Neked, mindannyian hasonlóra vágyunk. Szépen szóló verset hoztál kedves Ágnes!
vorosliliom: (08-25-2011 @ 07:57 pm)
Megkönnyeztem ezt a gyönyörű versedet, Drága Ági... Nem kívánok Neked rosszat, de szeretném, ha soká jönne el az a pillanat, amikor el kell menned. Ölellek nagyon: Dana
piroman: (08-25-2011 @ 09:05 am)
Kedves Ágnes! Még nem tudod és én bízom is abban, hogy a bizonyosság ideje még odébb van. Szeretettel: piro
a_leb: (08-25-2011 @ 09:19 am)
Ágnes szépen hozott elmúlás-versed mély szomorúsága nagyon megfogott. Tetszett a versedben az erősítő ismétlés a szakaszok elején, és tetszett, hogy a szakaszok végén újabb és újabb gonolatokat kapcsoltál az ismétlődő részhez. Szép a versed.
aLéb
naiva: (08-25-2011 @ 12:20 am)
Ágnesem, angyal vagy te ideát is, ott is az leszel... "Bársonyos" szép-szomorú sorok, békét érzek bennük... Azért maradj még itt angyalnak nekünk!:)) Ölellek: Zsuzsi
Summer: (08-26-2011 @ 07:01 pm)
Szomorú, de szép, tetszett. Szeretettel: Zsu
agnes: (08-26-2011 @ 07:37 am)
Köszönöm, hogy olvastátok, és minden szót mit adtatok. Jól esett nagyon, de eszembe sincs akarni. De mint tudjuk egyszer eljön, bár közelebb vagyok hozzá, mint gondolom. Nem várom, nem félek tőle, csak a lelkemben valami furcsa kiváncsiság támadt,....ezért iródott ez a vers. Köszönöm mégegyszer, és amíg csak lehet veletek maradok! Ezt vegyétek fegyegetésnek :))) szeretettel agnes
estelente: (08-27-2011 @ 07:11 pm)
Azt hiszem, jó, hogy nem tudhatjuk, de nem kerüljük el a megismerést. Szép ez az elgondolkodó-elgondolkodtató versed. Üdvözöllek! estelente
szilfer: (08-28-2011 @ 08:12 pm)
Gyönyörű a versed, Ági, de ne igyekezz még megtudni! Szeretettel, Feri:)
lena1: (08-29-2011 @ 09:38 pm)
Szomorúan szép vers drága Ágika.
Ölellek nagyon
pirospipacs: (08-30-2011 @ 08:03 pm)
Huh... csodaszépen megénekelt szomorú "dal".
Megérintett. Ölellek szeretettel: pipacs :)
haaszi: (08-31-2011 @ 06:22 pm)
Gyönyörűen, békésen írtad meg a versed arról a bizonytalan kíváncsiságról, ami mindenkit eltölt ezzel kapcsolatban. Hangulata kiváló, szomorkásam mély és ábrándozó, de szó sincs halálvágyról. Nagyon tetszett, a kérdés komolysága is átérződik.
agnes: (08-31-2011 @ 06:33 am)
Mindenkinek köszönöm. Nem gondoltam, hogy ennyien reagáltok versemre, és most arra gondolok, jó lenne még, sokig veletek maradni,:)))
anonymm: (08-31-2011 @ 07:03 am)
Nagyon szomorú, nagyon erős vagy, és nagyon tetszett. Szeretettel, erica
agnes: (09-01-2011 @ 08:28 pm)
Kedves Haaszi! Köszönöm a szavaid, megsimogatták lelkem. szeretettel agnes
Anna1955: (09-03-2011 @ 06:59 pm)
Nem tudjuk, de sokat találgatjuk, milyen is lesz... Hiszem, nem fogunk csalódni. Nagyon szép vers. Szeretettel ölellek: Anna :)))
_zizike_: (09-04-2011 @ 12:34 am)
Ágikám! Miközben gyönyörű és elgondolkoztató versedet olvastam, eszembe jutottak a júniusi gondolataim, hosszabb külföldre utazás tervével a fejemben (amiből végülis "csak" egy költözködés lett), hogy az ezzel járó selejtezés közben (ugyan már, minek ez? kidobom! ... és ez minek nekem? odaadom valakinek...)
hányszor megfordult a fejemben, hogy "vajon ha ezzel a pakolászással végzek, lesz még tovább? lesz nekem még egyáltalán külföld? vagy az utam végét érzem, s magához szólít az Atya?"
Igen. "Dezsavű" érzéssel olvastalak.
Ölellek: Erzsi
