Teru: (02-01-2010 @ 04:13 pm)
Kedves Lena,
milyen szomorúan gyönyörű... Minden sorodból csepeg a bánat, a fájdalom. Nagyon elragadó a vers ritmusa is, csendben hömpölyög mint a Tisza...
Szeretettel Teru
lena1: (02-01-2010 @ 04:31 pm)
Nagyon szépen köszönöm kedves szavaid, drága Teru! Szeretettel ölellek!
szavathna: (02-01-2010 @ 04:55 pm)
Kedves Léna!
Amilyen szép, olyan szomorú. Ne sürgessük az időt, eljön az "magától" is. Egyébként gyönyörű a befejezés! Ölellek! Anna
lena1: (02-01-2010 @ 05:01 pm)
Drága Anna!
Szép csendben szökik el az élet észrevétlenül.
Sokszor a legutolsó pillanatban eszmélünk rá, hogy vége. Én próbálok megbírkózni az elmúlás tudatával, de nagyon nehéz. Köszönöm szép szavaid! Szeretettel ölellek!
tlog: (02-01-2010 @ 06:32 pm)
Túl sokat nem érdemes várni a haláltól, az emlékzezés önző. Tetszik!
lena1: (02-01-2010 @ 06:42 pm)
Kedves Tlog!
Nem tudhatjuk mi vár odaát, talán kellemesen csalódunk. Köszönöm, hogy olvastál!
naiva: (02-01-2010 @ 07:36 pm)
Drága Lénám, ne rágódj még ilyeneken! Bár, hogy őszinte legyek, szerintem mindannyiunkban megfordulnak néha ezek a gondolatok. Élj a mának, örülj a mának, még ha néha nem is olyan egyszerű! Szeretettel: Zsuzsi
Eroica: (02-01-2010 @ 07:51 pm)
Lénám, Lénám! Küldök egy szekér ölelést. Őszintén szólva jobban örültem a szerelmes verseidnek ...Puszillak!
ender: (02-01-2010 @ 08:07 pm)
Kedves lena! Amellett, hogy szépséges a versed, és átérezhetővé tetted a gondolatokat, amelyek a szavakban elrejtve kavarognak, és nagyon megfogott, én is sokszor próbálok emlékezni, és ezért valahol ismerős, bár nem ugyanaz, tudom. Csak annyit akartam mondani: az élet legutolsó perce is szép lehet. Mert amíg él az ember, mindig tud nevetni és örülni. Még amíg akárcsak egy másodperc is van hátra, van miért boldognak lenni :-) Szeretettel: ender
Attila61: (02-01-2010 @ 09:05 pm)
Szép vers ,de nagyon szomorú!
Kegyednek még korai lehet az elmúláson gondolkodni. Mire utunk végéhez érünk, már nem lesz min töprengenünk.Megható a verse!Köszönöm!
lena1: (02-01-2010 @ 09:15 pm)
Drága Zsuzsi!
Életünk olyan röpke és így az utolsó harmadban még jobban kínoz az a tudat, hogy egyszer vége lesz. Mindenki gondolt már ezekre a dolgokra tudom, de hát az a lényeg, hogy még élünk:) Köszönöm, hogy olvastál!
Szeretettel ölellek!
lena1: (02-01-2010 @ 09:17 pm)
Drága Erika!
Hullámzó vagyok, mint a tenger és van, mikor csak a morajlását hallom. Köszönöm kedves szavaid. Szeretettel ölellek!
lena1: (02-01-2010 @ 09:22 pm)
Kedves Attila!
Az élet kiszámíthatatlan. Ebben a percben még itt vagyunk, de ki tudja a következő merre sodor bennünket. Köszönöm, hogy megtisztelt az olvasással. Szeretettel.Lena
lena1: (02-01-2010 @ 09:25 pm)
Kedves Balázs! Olyan nehéz néha vidámnak lenni, de próbálom úgy élni a perceim, hogy némi mosolyt is vigyek bele. Nagyon köszönöm, hogy olvastál és szép szavaid itt hagytad. Szeretettel.Lena
csitesz: (02-02-2010 @ 06:15 pm)
Drága Lenocska! Fiatal vagy még! Írjál inkább szerelmes verseket! puszi Józsi
a_leb: (02-02-2010 @ 06:17 pm)
Filozopfikus, végletekben gondolkodó sorok, Léna. Szokásosan szép vezetése most is magával ragadott, de szeretnék tőled pozitívabb verseket is olvasni. Tetszett a versed.
aLéb
lena1: (02-02-2010 @ 07:09 pm)
Köszönöm, hogy olvastál kedves Józsi!
lena1: (02-02-2010 @ 07:12 pm)
Kedves Béla!
Talán lesznek pozitívabb versek is.
Nagyon köszönöm szép véleményed.
Captnemo: (02-02-2010 @ 10:18 am)
Drága Lena, ki kell ábrándítsalak. Miszerint nincsen túlvilág, nincsen se Mennyország, se pokol. A halál után csak egy dolog van: a nagy SEMMI.Vagyis... amit magad után hagysz ITT. Úgyhogy ne azon merengj, hogy mi lehet odaát, hanem hogy még rengeteg dolgod van ITT! Nnnnahátakkormeg. Meg jobb, ha tőlem tudod, hogy rohadtul savanyú szaga van a földnek egy méter mélység után, és a faláda meg mocsokul kényelmetlen. Szóval addig érezd jól magad, amíg lehet, és örülj annak, hogy van múltad, jelened és jövőd, lett légyen az most bármennyire is fénytelen. Még mindig világosabb, mint két méter mélyen a föld alatt.
Tehát cél a centrum, és gyártsd a szép képeket még sokáig!
lena1: (02-02-2010 @ 11:14 am)
Kedves Laci!
Milyen igaz minden sorod:) Valóban, ebben a világban legalább néha süt rám a nap, de odaát a föld alatt, ki tudja, milyen mélységig ér az alkonyat.
Köszönöm kedves és bátorító szavaid!
Szeretettel.Lena
aranytk: (02-02-2010 @ 11:27 pm)
Végtelen szomorúságod bár csak elűzhetnénk, drága Lenácska! A lelked finom rezdülései minden témában megmutatkoznak, így ez a versed is TE vagy, tudom én... mégis, aki fontos, annak nem akarunk szomorú perceket... Egy hatalmas ölelést küldök, hogy mielőbb tovaszálljon belőled a bánat! Szeretettel jártam itt, mint mindig... Ölellek!!!!
lena1: (02-02-2010 @ 11:36 pm)
Drága Katika!
Az évek múlásával, mind törékenyebbek és sebezhetőbbek leszünk. De mindig jól jön, ha valaki megrázza a vállunkat. Nagyon köszönöm a szereteted! Ölellek nagy-nagy szeretettel.
Julianna: (02-03-2010 @ 05:30 pm)
Drágsa Lena, ne kívánd még a végleges álmot, még itt van a helyed, hogy szaporítsd szép soraidat, a tollad még írni akar! :)))
Anna1955: (02-03-2010 @ 11:33 pm)
Drága Lenám! Szomorú vagyok...és a versed nagyon közel áll a gondolataimhoz...Melankólikus, és ahogy olvasom, hallom ahogy a búgó hangodon szavalod...Sok még itt a tenni valód, és a tavaszról is kellene már írni, a kikeletről és a virágbaboruló életről is...:)))) Szeretettel ölellek: Anna :)))
