[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 30
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 30


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Cím: Síró esőcseppek
Szerző: lena1 - Kun Magdolna
(02-12-2010 @ 10:05 pm)

:

 

Mama,
Ma esőt sír a felhős ég. Könnyét szórja rád!
Besározza cseppjeivel a fehér hó nyomát.
Könnyű tested eláztatja a kiásott gödörben,
S elrabolja legszebb álmod- a tavasz illatát.
Ma úgy érzem, veled száll súlytalan lelkem.
Régi házunk kertjét is mély csend járja át.
Nem él már ott semmi, amit valaha szerettél.
Fagyott ágon nem hajtanak lila orgonák.
Rózsaszirmot szórnék törékeny kis testedre,
Hogy ne fázz, míg nem jön a nyári virulás.
S ha majd tikkasztó hőségben zöldül az élet,
Hűs szélként simítanám szíved ritmusát.
Ne félj mama a sötétségtől, fogom én a kezed.
Úgy vigyázok rád, mint te, annakidején,
Mikor mindennél jobban félve hozzád bújtam,
Míg csillagjait ragyogtatta a hideg téli éj.
Nem tudom, most hol jársz, azt sem, milyen ott.
Várnak-e rád fények és vár–e rád nagyapám.
Körbevesznek-e régi barátok, kedves rokonok,
Vagy egyedül kell lépdelned az égi lajtorján.
Megyek én is nem sokára. Várjál rám mama.
Viszek színes sugarat, mit összegyűjtök neked.
És szívkoszorúba fonom az összes réti pipacsot,
Hogy újra gyönyörködjem szépségében veled.
Még gondolkozom azon, mit szerettél nagyon.
Felidézem a feledésbe merült homályos képet,
S ha megtalálom közöttük a legélénkebbet,
Kincsként viszem el, mint legszebbik emléket.





(381 szó a szövegben)    (1005 olvasás)   Nyomtatható változat


Attila61: (02-12-2010 @ 10:16 pm)
Nagyon szép és megható!Menni viszont van még idő!

lena1: (02-12-2010 @ 10:29 pm)
Köszönöm kedves Attila! Túl mély a fájdalom és erős a kötődés.

Attila61: (02-12-2010 @ 10:33 pm)
Éreztem én is és ezt érzem már két éve mióta elvesztettem Édesanyámat.Osztozom fájdalmadban! Köszönöm.

lena1: (02-12-2010 @ 11:19 pm)
Kedves Attila. Nem múló, örök fájdalom ez. Köszönöm, hogy visszajöttél.

LEKA: (02-13-2010 @ 09:19 pm)
Mehatóan szép a vers, és ahogyan írsz a mamádról. Ölellek: Éva

lena1: (02-13-2010 @ 10:25 pm)
Drága Éva! Köszönöm, hogy olvastál. Szeretettel ölellek!

Anna1955: (02-13-2010 @ 10:56 pm)
Drága Lenám! Mit is mondhatnék...Osztozom mély fájdalmadban...Szeretettel ölellek: Anna

lena1: (02-13-2010 @ 10:58 pm)
Drága Anna! Köszönöm az együttérzést. Mindig szeretettel gondolok rád.

piroman: (02-15-2010 @ 10:45 am)
Részvétem.

  

[ Vissza: lena1 - Kun Magdolna | Művek listája ]

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.33 Seconds