[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 234
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 234


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Cím: Homokóra
Szerző: lena1 - Kun Magdolna
(06-16-2010 @ 11:06 pm)

:
 
 
 
A napok olyan gyorsan leperegnek a hátralévő évekről,
mint a szétnyílt homokórából a szálló porszemek.
S én magamban roskadva figyelem, hogy halványul el,
minden kedves élénk érzés, mely hévvel égetett.
Még nem tudom, meddig dobog fáradttá vált szívem
és meddig vernek szabályosan azok a kék hajszálerek,
mik egyre jobban beszűkülnek a túlhajszolt élettől,
miben csak néha volt megadatva pár percnyi élvezet.
Ha tehetném, elűzném magam mellől a szikár arcú időt,
s pár percre gyermekszemmel nézném a törékeny világot,
ahol annyi kudarcot legyőzött az-az épelméjű értelem,
mely rongyos évek nyomorából szőtt királyi palástot.
Mára már elgyengült két karomból a végtelen nagy erő,
miről mindig hinni tudtam, hogy mindentől megvédhet.
Mára már elhalványult képek lettek a színes képzeletek,
s azok a tűzszárnyú szép szavak is gyertyaként elégtek.




(137 szó a szövegben)    (978 olvasás)   Nyomtatható változat


fényesi: (06-16-2010 @ 11:13 pm)
Úton vagyunk. Rajtunk áll, hogy éljük meg. Ez adatott. Bizonyára okkal.

lena1: (06-16-2010 @ 11:30 pm)
Kedves János! Tudom, vinnünk kell saját keresztünket botladozó lábbal és könnyes arccal is, de minden lépésnél meginog a járásunk és a súlyos tehertől földrerogyunk. A felállás nehéz, minden esetben... Köszönöm, hogy olvastál.

aranytk: (06-16-2010 @ 11:56 pm)
Drága Lenácska, azt hiszem tudod jól, mennyire átérzem a soraidat. Terheink, néha elviselhetetlenül nehéznek tűnnek. Fájdalmasan őszinte, igaz sorokat hoztál. Kívánom, hogy hagyd az éjszakába a nehéz köveket, és holnap könnyű ébredésed legyen. Ölellek!

Attila61: (06-17-2010 @ 02:07 pm)
Kedves Léna! Valóban úton vagyunk, de nem mindig mi irányítjuk sorsunkat, nincs igazi bölcselet amit az életre rá lehetne húzni. Én csak annyit írok Neked: élni kell ,mert lehet és van is benne szép! Szeretettel Üdvözöllek! Attila!

Teru: (06-17-2010 @ 03:04 pm)
Kedves Magdi, szivből szakadó sorok, de azért ne sürgessük azt a homokórát, lepereg az úgy is. szeretettel Teru

csitesz: (06-17-2010 @ 05:09 am)
Drága Lenocsla! Keserű sorok. Mindannyiunknak meg van a keresztünk. Időnként megrogyunk. De meg kell próbálni felállnunk. Neked is sikerül majs. És akkor vidámabb verseket írsz, puszi Józsi

Grigo: (06-17-2010 @ 06:53 am)
Kedves Magdi ! Megrendítően szép a versed. Bárcsak most azt írhattam volna neked, hogy milyen kedves verset írtál..........Szeretettel : Zoltán

naiva: (06-17-2010 @ 08:06 am)
Drága Lénám, jól ábrázoltad lelkiállapotod. Néha nehéz... De Te erős nő vagy, és tudom, hogy túl teszed majd magad előbb-utóbb a nehéz időszakon! Tudom! Addig is kitartás! Ölellek szeretettel: Zsuzsi

Julianna: (06-17-2010 @ 08:44 am)
Az óra pereg, lepereg. Lena drága, gyönyörű versek vannak mögötted, még mindig lélekben fiatal vagy, annak ellenére, hogy most szomorkás hanhgulatú a versed. írjál, örömmel olvastalak. Szeretettel ölellek: Edit.

LEKA: (06-17-2010 @ 10:58 pm)
Az idő bizony gyorsan eltelik felettünk...s ha a szépre tudunk emlékezni, az mégis csak jó:)))"mely rongyos évek nyomorából szőtt királyi palástot" ez nagyon tetszik:))))))Ölellek: Éva

Samway: (06-18-2010 @ 09:42 pm)
Drága Lenácska nagyon keserűen nyilatkozol a világról...ha lehet ne engedd magad legyőzni tőle...

Anna1955: (06-18-2010 @ 10:22 am)
Drága Lenám, az élet tartogat mindenfélét, és sajnos ebben sok a rossz is, de gondolj mindig a szépre, és arra ami jó volt és jó most is, és ne keseredj el, hanem rázd meg magad. Gyönyörű versed szeretettel olvastam. Ölellek: Anna :)))

a_leb: (06-18-2010 @ 10:47 am)
Léna, ez most a völgy, a szűkké vált látóhatár, a távolivá szakadt égbolt, ennek az érzésnek minden fájdalmával. Szépen fogalmaztad meg, mint mindig, az érzéseid. Tudom, hogy kijösz belőle, és ahogy nyílik majd a világ, úgy válsz újra erőssé, úgy töltenek meg újra azok a vágyott, ki- kihúnyó, de feléledő fények. aLéb

norbert: (06-18-2010 @ 11:01 am)
Hömpölygő keserűség...akár egy lomha, sötét folyó... de aLébhoz csatlakoznék (és a többiekhez), mert "örökké nem eshet".:-)

lena1: (06-19-2010 @ 01:17 pm)
Drága Katika! Peregnek a napok és a felszakadó sóhajok egyre mélyebbre ássák magukat az erőtlen lélekben. Köszönöm a számomra, oly fontos szereteted. Ölellek.Magdi

lena1: (06-19-2010 @ 01:18 pm)
Kedves Józsi! Erős kötél húzza az elgyengült lábakat. Köszönöm, hogy olvastál!

lena1: (06-19-2010 @ 01:19 pm)
Kedves Zoli! Megtépett hitben nincs már akarat. Köszönöm kedves szavaid. Szeretettel.Magdi

lena1: (06-19-2010 @ 01:22 pm)
Drága Zsuzsika! Szélhullámok lepik el az önsanyargató tudatot. Sehol egy szabad rés, mely fényt mutatna a felszínre. Köszönöm a szereteted.Ölellek. Lena

lena1: (06-19-2010 @ 01:24 pm)
Drága Editke! Ólomnehéz kövek alatt nem nyílik már életvirág. Köszönöm, hogy mindig olvasol. Szeretettel.Magdi

lena1: (06-19-2010 @ 01:27 pm)
Kedves Attila! Az élet szépsége számomra már hervadásra itéltetett. Köszönöm, hogy itt voltál. Szeretettel üdvözöllek!

lena1: (06-19-2010 @ 01:29 pm)
Drága Teru! Sérült homokórából gyorsabban leperegnek a homokszemek... Köszönöm látogatásod! Ölellek. Magdi

lena1: (06-19-2010 @ 01:30 pm)
Drága Éva! Az emlékek rengetegében elveszik a józan ész. Köszönöm kedves szavaid. Szeretettel ölellek.

lena1: (06-19-2010 @ 01:34 pm)
Drága Anna! Arcom a fény felé fordítom, de minduntalan sötét felhők árnyékolják az eget. A nap más irányba fordult és én nem találom a hozzávezető utat. Köszönöm igaz szereteted. Hálával gondolok rád.

lena1: (06-19-2010 @ 01:46 pm)
Kedves Béla! A szikrázó fények néha tűzzé élednek, de a könnyek sós cseppjei mindig eloltják azt. Köszönöm a kedves szavakat!

lena1: (06-19-2010 @ 01:47 pm)
Szia Norbi! Látod itt valahogy mindig esik:) Köszönöm, hogy itt voltál.

lena1: (06-19-2010 @ 02:01 pm)
Drága Samy! A gonoszság mindig győz az elkárhozott lélek felett. Köszönöm, hogy itt voltál. Szeretettel.Lena

szucsistvan: (06-19-2010 @ 02:25 pm)
Nagyon tetszik ez a versed Zsuzsi

lena1: (06-19-2010 @ 02:36 pm)
Köszönöm kedves István!

  

[ Vissza: lena1 - Kun Magdolna | Művek listája ]

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.42 Seconds