Lyza1: (10-21-2010 @ 06:52 pm)
Húha! Lenocska! Ez nagyon-nagyon jó, igaz, megható, tanulságos , felemelő ! Elismerésem...Szeretettel ölellek: Lyza
lena1: (10-21-2010 @ 06:58 pm)
Drága Lyza!
De jó téged látni.
Nagyon köszönöm kedves szavaid. Szeretettel ölellek!
Grigo: (10-21-2010 @ 09:59 pm)
Gyönyörű, és megható vers, kedves Magdi ! Kívánom, hogy ne forduljon el tőled soha a jó Isten. Szeretettel olvastalak, mint mindig : Zoltán
AngyaliAndi: (10-21-2010 @ 10:14 pm)
Csodálatos sorok! Ne sírj... Puszillak drága Pótom!
norbert: (10-21-2010 @ 10:51 pm)
Súlyos, erős vers. Komolyan ledobtam az egeret mikor olvastam Lena. Engem kellően megtalált. Le a kalappal!
Mandula: (10-22-2010 @ 04:43 pm)
Gratulálok! Nagyon szép sorok.
Attila61: (10-22-2010 @ 09:18 am)
Kedves Léna! Ne sírj, inkább írj! Talán picit érzékenyebbek vagyunk a kelleténél, de ne sírj! Megható, szép vers. Szeretettel Üdvözöllek! Attila!
lena1: (10-22-2010 @ 09:58 pm)
Kedves Zoltán!
Köszönöm szép és mindig kedves véleményed.
Szeretette.Lena
lena1: (10-22-2010 @ 09:59 pm)
Drága Andika!
Nagyon örülök mindig, ha itt vagy.
Köszönöm szép szavaid.
Szeretettel ölellek.Pótod
lena1: (10-22-2010 @ 10:01 pm)
Nagyon köszönöm Norbi, hogy érezted azt, amit én, amikor megírtam ezt a verset.
Megtiszteltél szép véleményeddel.
Szeretettel.Lena
lena1: (10-22-2010 @ 10:03 pm)
Kedves Attila!
A lélek öregedésével érzékenyebbé válik a szívünk. Nincs ebben semmi rossz, hisz a könnyek a tiszta érzés és gondolatok ékkövei.
Köszönöm, hogy olvastál.
Szeretettel.Lena
lena1: (10-22-2010 @ 10:04 pm)
Kedves Virág!
Nagyon köszönöm, hogy itt voltál és itt hagytad jóleső, kedves szavaid.
Szeretettel ölellek.
Eprecske: (10-23-2010 @ 07:08 am)
Drága Lenácska :) élmény volt olvasni, mint mindig :) ölellek Mártus
lena1: (10-23-2010 @ 10:07 pm)
Drága Mártus!
Köszönöm kedves szavaid. Örülök, ha itt vagy.
Szeretettel ölellek.
paletta: (10-24-2010 @ 09:02 pm)
...Nagy lelkierő bújik meg a sorok között!!!!...az öregedés gomdolata ott lebeg mindenki feje felett!!....jól esik egy kis biztatás:):)
vorosliliom: (10-24-2010 @ 09:39 pm)
...és mégis a könny az, amin keresztül kiutat talál belőlünk a fájdalom. Drága Magdim, nagyon szeretheted azt, akit így óvnád meg minden csalódástól. Versed szépsége sokáig itt marasztalt. Ölellek igaz szeretettel: Dana
lena1: (10-24-2010 @ 10:15 pm)
Kedves Dóri!
Amikor mást lát könnyezni az ember és mást
hall zokogni, megsokszorozza lelkierejét, hogy vigaszt tudjon nyújtani.Köszönöm kedves látogatásod.
lena1: (10-24-2010 @ 10:24 pm)
Drága Dana!
A gyenge lélek könnyekkel védekezik a sors kegyetlen csapásai ellen, pedig tudja, hogy semmit nem ér vele. Mikor másokat sírni látunk, vagy hallunk, összeszedjük maradék lelkierőnket és mind odaadjuk azoknak az embereknek, akiket szeretünk. Szívből köszönöm, hogy vagy nekem.
Határtalan szeretettel ölellek. Magdi
Captnemo: (10-25-2010 @ 08:38 am)
Érdekes, ahogy ezzel a verssel úgy adsz erőt, hogy közben leírod a pokol bugyrait. Na, igen! Van, aki minden csapás ellenére is erős marad, és megy, rogyadozott térddel is...előre.
lena1: (10-25-2010 @ 09:10 am)
Kedves Laci!
Néha az erőtlen is erőt ad az erőtlenebbnek, mert rá jön, hogy a fájdalom senkit nem kímél.
Sokszor van úgy, hogy az ember térdrerogy és nem tud felállni, de ha van, aki segít neki, talán még elindulni is megpróbál. Köszönöm, hogy itt voltál.
piroman: (10-26-2010 @ 12:58 pm)
Erős vers, végletekig fokozott jelzőkkel.