:
Egyszer én leszek a kékhold tükröződő mása,
az egymást féltő tűz-csillagok égi kedvese,
kinek tenger-zöld szemei holtkönnyeket sírnak,
mikor mást ölel helyette földi jegyese.
Egyszer majd onnan a magasból figyelem,
ahogy ágyadon ébredek, mint múltidéző jelen,
mely naplángba forrt gyémántként ragyog
a lepedőd szélén hagyott gyűrődéseken.
Egyszer majd én leszek az ezüstszárnyú halál,
földre szállok érted, és magammal viszlek
s akkor nem fogunk többé egymás nélkül élni,
mert halhatatlanságunk megőrzi öröklétünket.
Eprecske: (06-30-2011 @ 07:11 pm)
Drága Lenácska gyönyörű sorok, de odébb van az még. Annyi szép dolog vár még rád :) Ölellek :)
lena1: (06-30-2011 @ 07:43 pm)
Köszönöm, drága Mártus:) Az élet sokszor kiszámíthatatlan és mindig véges. Szeretettel ölellek.
a_leb: (06-30-2011 @ 08:42 pm)
Motívumaidban, történetvezetésedben, képeiden itt is megteremtetted azt a hangulatot, ami versidet jelemzi. Tetszett, szépen, következetesen vitted a verset, és vele engem is. Örömmel ovastalak.
aLéb
Attila61: (06-30-2011 @ 10:32 pm)
Drága Léna! Most még a ragyogás a dolgod. Szép verseiddel elkápráztatni bennünket és felkorbácsolni az érzelmeinket. Sodorni Magaddal a többi olvasót. Szép versedhez gratulálok! Ölellek! Attila!
Teru: (07-01-2011 @ 01:09 am)
Drága Magdikám, sok embert láttam meghalni mosolyal az arcán, mit gondolsz, miért örültek annyira? A hernyóra is azt mondjuk, megdöglött, pedig csak lepke lett belőle...Gyönyörű a versed, bár megforgatta bennem a tőrt...
Szeretettel ölellek Teru
lena1: (07-01-2011 @ 01:31 pm)
Nagyon köszönöm Gabyka!
Tudod én nem sietek, csak az idő fut előttem:)
Ölellek szeretettel
lena1: (07-01-2011 @ 01:32 pm)
Kedves Zoltán!
Mindig megtisztelsz szép szavaiddal.
Nagyon köszönöm.
Szeretettel.Magdi
lena1: (07-01-2011 @ 01:33 pm)
Szia, drága Péter!
Nagyon köszönöm, javítottam:)
lena1: (07-01-2011 @ 01:36 pm)
Drága Helena!
Az elmúlás tudata ott lappang bennünk és jól tudjuk, hogy egyszer lesz egy utolsó nap.
Köszönöm kedves látogatásod.
Szeretettel.Magdi
Julianna: (07-01-2011 @ 03:09 pm)
Nagyon tetszenek ezek a gondolatok, optimista szinben vannak, de tényleg ne siess még, itt is van még sok dolgod. Ölellek: Edit.
lena1: (07-01-2011 @ 06:19 am)
Kedves Béla!
Nagyon köszönöm mindig kedves véleményed.
Örülök, hogy olvastál:)
lena1: (07-01-2011 @ 06:22 am)
Drága Teru!
Az emberek általában félnek az ismeretlentől és fájón hagyják itt szeretteiket, de talán vigasztaljon bennünket az a tudat, hogy egyszer majd odaát találkozunk.
Köszönöm, hogy itt voltál. Szép szavaid mindig öröm olvasni.
Ölellek szeretettel.Magdi
lena1: (07-01-2011 @ 06:46 am)
Kedves Attila!
Soha nem tudjuk, melyik lapnál fejeződik be sorsunk könyve. Az évek előrehaladtával pedig egyre sárgulnak azok a lapok és egyre halványulnak a benne lévő betűk.
Nagyon köszönöm kedves szavaid. Szeretettel.Lena
blue: (07-01-2011 @ 07:41 am)
Nagyon szép, szomorú sorok...de tudod: "Ej, ráérünk arra még!" ölellek
Grigo: (07-01-2011 @ 08:15 am)
Ragyog a versed, szomorkás romantikája kedves Magdi! Remek vers! Gratulálok szeretettel : Zoltán
pirospipacs: (07-01-2011 @ 08:47 pm)
Gyönyörű sorok, egyszerre boldogság és szomorúság ült a szívemre drága Léna. Szeretettel olvastalak. Ölellek: pipacs :)
piroman: (07-01-2011 @ 09:59 am)
Kedves Lena! Csak egy megjegyzés szomorú versedhez: a 7. sorban a "mely" után szerintem nem kell vessző.
lena1: (07-01-2011 @ 11:09 pm)
Drága Editke!
Köszönöm a mindig kedves szavaid:)
Ölellek szeretettel
lena1: (07-01-2011 @ 11:11 pm)
Drága Pipacs!
Szomorú a szívünk mindig, ha az elmúlásra gondolunk. Köszönöm szép szavaid.
Ölellek.Lena
Helena: (07-01-2011 @ 11:17 am)
Szomorúan szép a versed.
Gratulálok kedves.
Ilike46
vorosliliom: (07-02-2011 @ 05:25 pm)
Sorsunk ölelésében csak porladó pillanat vagyunk, Drága Magdi, mégis olyan jó hinni, hogy valahol folytatódni fog földi utunk... Gyönyörű a versed! Gratulálok! Ölellek szeretettel: Dana
szilfer: (07-02-2011 @ 06:27 am)
A tartalom varázslatos, sejtelmes, mint a holdas éjszaka, a forma pedig lírai. Örömmel olvastam! Szeretettel, Feri:):)
lena1: (07-02-2011 @ 10:15 pm)
Kedves szavaid örömmel fogadtam Feri:)
lena1: (07-02-2011 @ 10:17 pm)
Drága Dana!
A ragaszkodó lélek visszatér a földre, hogy tovább gombolyítsa az érzés fonalát.
Szép szavaid tündöklően csillognak.
Ölellek szeretettel. Magdi
sodrelap: (07-08-2011 @ 02:51 pm)
"Gyötrelmes magányomban irgalmat nem remélvén, elregélhetem: - érzek egy bűvöletet, egy csodás izgalmat, ahogyan lassan az odaát felé lépkedek..." Ez az idézet tőlem van, a versemből, csak azért citáltam ide, mert szép versed után újra elolvastam az Odaát lépkedve... versemet, mert teljesen átéreztem írásod mondanivalóját. Szeretettel . Pali
