Lyza1: (11-04-2011 @ 02:22 pm)

Csodálatos képekkel idézted fel Lenocska az elmúlást: öröm olvasni, minden alkotásod...Szeretettel ölellek: Lyza

hzsike: (11-04-2011 @ 03:42 pm)

Kedves Lena! Nagyon szép verset írtál, szerettel olvastam minden sorát. Gratulálok! Zsike

lena1: (11-04-2011 @ 06:53 pm)

Nagyon köszönöm drága Lyza! Mindig örömmel veszem látogatásodat. Szeretettel ölellek Lena

lena1: (11-04-2011 @ 06:54 pm)

Drága Zsike! Mindig megtisztelsz szép és kedves véleményeddel. Szeretettel ölellek Lena

vorosliliom: (11-04-2011 @ 08:58 pm)

Drága Magdi, bár a hitvirágok tüze emlékké fakul bennünk, és a tegnapjaink rendre rongyába szakadnak, érdemes egymásért élnünk, egymástól tanulnunk, egymást szeretnünk, mert ha nem így volna, egy végeláthatatlan sírhant volna a világ, a fény is csak holt szagú por. Gyönyörű versedhez gratulálok! Ölellek szeretettel: Dana

Kankalin: (11-04-2011 @ 08:58 pm)

Ez egyszerűen fantasztikus. Mennyi kérdés, de a végén ott a válasz is. Erőt és hitet adó vers, örülök, hogy elolvastam, meríthetek belőle. :) Szeretettel: Kankalin

lena1: (11-04-2011 @ 09:46 pm)

Drága Dana! Olyan sokszor térdrerogy az ember élete során és annyi korbácsnyom tapad a vállára, de addig amíg lehajol érte egy kéz és a porból felsegíti remény van a továbblépéshez is. Köszönöm a mindig értékes és szép gondolataid. Szeretettel ölellek Magdi

lena1: (11-04-2011 @ 09:51 pm)

Kedves Kankalin! Az élet kegyetlen tanár, mély sebeket ejt, melyek beforratlanok maradnak, de a beforratlan sebeket is elsimíthatják a szerető és gondoskodó kezek, azok a kezek, amelyek átérzik a lélek fájdalmát. Köszönöm szép véleményed. Szeretettel Lena

sodrelap: (11-04-2011 @ 10:57 pm)

Hittel írott elégikus hangvételű versedtől elszorult a torkom... Szeretettel: Pali

Teru: (11-04-2011 @ 11:28 pm)

Drága Magdikám, szerencsére tavasszal újra kihajtanak a fák. Gyönyörű versed ismét megkönyeztem, hisz midannyiunk bánatát sirtad el. Ölellek Teru

Summer: (11-05-2011 @ 05:11 pm)

Bizony "menni-menni kell". Nagyon szép a versed és a mondanivalója nagyon megfogott. A hit tényleg egy földöntúli erő. Köszönöm, hogy olvashattam a versed. Szeretettel: Zsu

Metallica: (11-05-2011 @ 10:22 am)

A barátság és a szeretet segít át sok fájdalmon és gyötrelmen. Szép képekkel megfestett versedet örömmel olvastam kedves Magdi. Szeretettel: István

Captnemo: (11-05-2011 @ 10:45 am)

Bárhogy is elmúlnak a tegnapok, elmúlnak évek és érzések, egy azért mindig marad valamiképpen: a szeretetremény. (És ez akkor is egy szó!!!) Hiszen.. Benned is él, hiába megannyi keserű nap, tegnap, és néha kilátástalan holnap, csalódott álom...

a_leb: (11-06-2011 @ 06:51 pm)

Remek lett, Léna, nagyon tetszett a versed, tele szomorúsággal, ugyanakkor hittel is. aLéb

lena1: (11-06-2011 @ 11:55 am)

Nagyon köszönöm kedves Pali, hogy itt hagytad megtisztelő szavaid és kedves véleményed. Szeretettel Magdi

lena1: (11-06-2011 @ 11:56 am)

Kedves István a baráti kezek hatalmas erőt adnak a léleknek. Köszönöm, hogy itt voltál. Szeretettel Magdi

lena1: (11-06-2011 @ 12:01 pm)

Drága Laci! A reményt akkor sem adhatjuk fel, ha már esély sincs rá. Tudom, számtalan veszéllyel kell még ezentúl is szembenéznünk, de valahogy mégis túléljük ezeket a dolgokat. Amíg Isten követi a lábnyomunkat, nincs mitől félni. Köszönöm, hogy itt voltál. Szeretettel Magdi

lena1: (11-06-2011 @ 12:02 pm)

Drága Zsu! Nagyon örültem kedves és jóleső szavaidnak. Szeretettel ölellek Lena