Küzdőtér |
|
|
|
Cím: Captnemonak szeretettel Szerző: lena1 - Kun Magdolna (11-15-2011 @ 11:44 pm)
:
„Levél helyett”
„Este van megint.”A sokadik este. Ma is árnyak gubóznak „A legszebb vers”-be. "A halál a vállamon "„Alszik” de te „Ne nézz hátra” akkor sem, ha „Szép nap helyett” „Búcsú” zokog sirámot, Ott, ahol „A kockakő el van vetve” Látod mégis” „Újra indul a nap” „Lépések” „Megint csak” Ez a „Mi utunk” Örökös vándorlóként utazunk, „Akár a madarak” S az életben megélt „Pillanat” „Átlátszó” „Álomsziget”marad, mert holnaptól itt „A vég” Hiába voltál te „A tükörkép” S hiába voltam én? „Szalmaszál” mely elégett, mint „Gyertyák az égben.” „Ezer év kellene,” vagy „Ezeregy” „A magam útján” ahhoz, hogy „Egy mondatban”bele tudjam foglalni, milyen „A halott rét,” hol „Hét nyárfa” lombjára hull a könny” mert Nekünk már „Nem fáj, az „Ez CSAK egy köszönöm”„Igazság” „Te meg én,”mint egymásután pergő „Homokóra” szemek barátként maradunk egymásnak. Egymásnak maradjunk „Levél helyett” Hát „Ne feledj "
„Minden rendben” "Legyen ez a vers" „Legutoljára” egy „Hattyúdal” neked
(134 szó a szövegben) (960 olvasás)
Attila61: (11-16-2011 @ 02:02 pm) Kedves Léna! Remek felsorolás, vagy montázs. Versnek, hát ízlések és pofonok. Írásban ennyi idézőjelet én még nem láttam, szerintem ez inkább egy privát üzenet lehetne. Szeretettel olvastalak! Attila
Lyza1: (11-16-2011 @ 03:19 am) Ez fantasztikus és csodás, Drága Léna! Mesterien összehoztad Laci versével!... Hiába , aki tud az tud! Szeretettel ölellek: Lyza
lena1: (11-16-2011 @ 03:44 pm) Drága Teru!
Köszönöm szívmelengető kedves szavaid.
Szívből örülök, hogy a barátom vagy.
Ölellek
Lena
lena1: (11-16-2011 @ 03:45 pm) Drága Lyza!
Mindig megtisztelsz szép hsz-del.
Nagyon köszönöm:) Örülök, hogy itt voltál.
Szeretettel ölellek
Lena
lena1: (11-16-2011 @ 03:45 pm) Kedves Laci!
Mindketten tudjuk, hogy milyen meghatározó az emberi életben az, ha nem ismervén az idegent is ugyanolyan bizalommal fordulunk felé, mint ha régi ismerős lenne.
Minden igaz barátság ebből a gesztusból születik. Akkor is így kell tenni, ha a legcsekélyebb jele sincs annak, hogy ez az idegen valamikor is támaszunk lehet. A sors úgyis eldönti ki milyen szerepet játszik az életünkben. Sokszor ért kudarc és fájdalom engem is, ahogy téged,
Mégis itt vagyunk, mert voltak mellettünk barátok, akik nem hagytak bennünket a mélynél
is mélyebbre süllyedni. Néha elég pár biztató kedves szó és visszük tovább a keresztünket.
Soha nem felejtem el a személyemhez való hozzáállásod, ezáltal mindig a legjobb barátomnak
tekintelek, mert tudom, aki a bajban megfogja a kezünket, arra mindig számíthatunk.
Én köszönöm, hogy megismerhettem valódi énedet, ami oly sokszor láthatatlan.
Szeretettel
Lena
lena1: (11-16-2011 @ 03:47 pm) Nagyon köszönöm Béla, kedves és értő szavaid!
Szeretettel
Lena
lena1: (11-16-2011 @ 04:03 pm) Kedves Attila!
Ez nem versnek íródott:) Ez egy egyszerű baráti gesztussal megírt verscímekből való alkotás és nekem pont elég, ha azt akinek szól gondolatban egy kicsit mosolyogni láthattam. Az idézőjelbe tett szavak mind-mind verscímek, melyek igazi értékei a szépirodalomnak...
Szeretettel
Lena
_zizike_: (11-16-2011 @ 05:19 pm) Kedves Léna, itt is köszönöm, hogy visszatetted, még éjjel olvastam :) gyönyörűen "összefűzött" virágcsokrot tettél elénk. szeretettel: izike
Captnemo: (11-16-2011 @ 05:53 am) Hogy is van az, amikor elhallgat még a csend is? Köszönöm Drága Lena ezt a levél helyett írt emlékeztetőt, miszerint valóban nem fakul meg ez a sok vers (cím sem), amiből ezt a montázsszerű felkiáltójeled született. Ahogy olvastam egy-egy címet, bár igazán nem is mindre emlékszem (tán szégyenem), azért legtöbb sornál mégiscsak megálltam, hogy hogy is volt...? Mindig is örültem, hogy Barátomnak tudhatlak, arra meg különösen büszke vagyok, hogy első szárnycsapásaid bármily kicsinyt is, de segíthettem. De azért Te meg azt az erős nőt ne feledd soha, aki akkor (is) szembeállt a széllel, és a legnehezebb utat választotta, nem hagyta, hogy bármi is eltántorítsa attól, hogy előre menjen. Hiszen nem sokan vállalták volna, hogy a "Mazsolázóban", a nyílt kritika helyén mutatkozzanak be, és ne a "homokozó" részben. Köszönöm szépen ezt a .. bizonyságtételt? Talán mondhatom annak alkotásod!:) És a barátságod.
a_leb: (11-16-2011 @ 07:24 am) Nagyon jól fűzted, Léna, tetszett ahogyan meépítetted ezt a verset, te vagy benne, és persze a címadó is itt van, élvezettel olvastam.
aLéb
vorosliliom: (11-16-2011 @ 08:21 pm) Drága Magdi, csak csodálni tudlak végtelen, és őszinte szeretetedért, amellyel életre vagy képes kelteni azokat a régvolt emlékeket, melyek a lét barlangjában a hosszú csönd alatt hamvas könnyet síró cseppkövekké lettek. Egy kedves gesztus, egy szívből jövő szóölelés olyan, akár a bűvös vágytól megszeppent csók fuvallata. Bár tudom, hogy ez a versed egyetlen mosolyért született, mégis, mint vers is nagyon szép lett. Gratulálok! Ölellek szeretettel: Dana
erda: (11-16-2011 @ 09:10 pm) Kedves és szép baráti gesztus ez tőled, drága Lena!
Gratulálok! Szeretettel: Éva
Teru: (11-16-2011 @ 12:10 am) Drága Magdikám gyönyörű ez az összefont vers! Még nem érkeztem el a másikhoz, de tudom párját megtalálom. Mint rozmaringból font koszorú, édes illata nyugtató és reménységet nyújt.
Szeretettel Teru
Anna1955: (11-17-2011 @ 03:19 pm) Fantasztikus ötlet drága Lena! Ölellek szeretettel: Anna :)))
pirospipacs: (11-17-2011 @ 11:25 am) Milyen szép ajándék, azt hiszem ékes bizonyíték arra, hogy még sincs hiába... Drága Léna, Lacinak olyan erőt adtál, melyet ritkán kap az ember, s Ő, megérdemelte. S tetted mindezt úgy, hogy mindannyian örömmel olvassuk. :)) Gratulálok! pipacs :)
szilfer: (11-18-2011 @ 09:20 am) Nagyszerű ötlet, mesteri megoldás! Nagyon szép gesztus részedről egy olyan költőtárs irányába, aki ezt meg is érdemli. Szeretettel, Feri:))
|
[ Vissza: lena1 - Kun Magdolna | Művek listája ] |
|
|
|
|
|