Március 15


Kokárdát tűztünk a kabátunkra
és mentünk szélben, esőben előre,
haladtunk együtt, még fejfedőre
sem gondoltunk - csupán országunkra,
mely most vergődik, mint tollát vesztett
madár. Elfolyik nemzetünk vére,
- ősi zászlókat fest feketére.
A negyvennyolcból még nem eresztett,
de lába alól a föld kicsúszik,
s kapaszkodót csak egységben talál,
- vagy elveszünk mind, vijjogó halál-
madár felettünk kereng, búcsúzik
a vesztesektől a világ. – De nem,
tovább nem lehet várni! Győz a nép!
S ha akar, láncot és határt is tép,
- millió bátor hazafi terem.
Együtt veletek, győzni akarok!
Ma még ünneplünk, kokárda rajtunk,
hőseink előtt most fejet hajtunk.
- Miénk az ország hithű Magyarok!

2010-03-15