Hajnali fény

Kinn még szürke köpenyében az ég,
felhők fodrai versenyt futva
takarják a hunyorogva kelő napot,
hideg borongós a hajnal,
de Te már mozdulsz, közeledsz,
oly szépen mondod halkan.
Jó reggelt kedves !
Szemed még szűri a fényt
csillogó zöldje kérdőn néz,
érzed a vágyat mi bennem ég ?
Gyere kedves !
Gyere bújj, gyere érints meg engem,
birtokolj, ne hagyj ki semmit  sem,
kövesd a vonalat számtól a lankáig
s vissza , időzz el mindenen
ha kell órákig…
Ki ne hagyd a dombot
borzongva érezzem csókod,
ott-ott…még-még…
és még ott lejjebb,
érzed? - lebegni kezdek ,
tombolva buzog ereimben vér
most így…jó…maradj még !
Váltsunk, öledbe húzódok
csókold a szám,
én rajtad ringok,
merülj el bennem,
Gyere…gyere…gyere !
Ez a hajnal épp ránk vár,
gyöngyöt szórt testemre a vágy,
csak egyesével csókold fel
hisz, mind a tied drágám,
Újból remegek…érzed kedves ?
a gyöngyöt fűzd fel,
s vele engem,
vigyél magaddal
gyönyör fuvallattal
repüljünk a fénylő hajnallal…

2009.03.01.