Peregnek a levelek

Peregnek a levelek a fáról, mintha sírnának
lehullva osztoznak velem a gyászban,
mint azon az őszi napon, mikor elmentél
elkísértelek utolsó utadon az ismeretlenségbe,

Most itt ülök s lelkemmel a távolba nézek,
megrohannak az évek alatt összegyűlt emlékek,
a kis padon, hol hajdanán elődeim is pihentek
s kegyelettel gondoltak elvesztett szeretteikre,

Mint máskor, most is itt vagyok veled,
nem baj,ha nem válaszolsz azért mesélek neked,
azért mesélek,mert sok minden történik velem,
nehéz az unokáknak hazudni, hol van a nagyi,

Holnap jövök megint hozzád hozok friss híreket,
megpihenek nálad kedvesem a város zajától távol,
s ha akarod felidézzük a legkedvesebb emlékeket,
Te csak hallgass engem, mert tudom mi a felelet.





Szeged
2010.12.21.

          http://www.youtube.com/watch?v=rnL5mfxYFtE

vershez a film