Cím: Hálódban Szerző: a_leb - Hepp Béla (10-28-2010 @ 11:24 am)
:
Halászol, érzem. Fátyol–hálód kivetve, húzva, megfeszül, jó munka ez, s ha megtalálod, öröm tölt el majd, legbelül
a préda is tán ezt akarja; selyem-csapdában nyúlva el magából mindent feltakar, ja, téged ez már nem érdekel,
a zsákmány megvan. Büszke sorsok így halnak el, az új közeg végtelenül szabad, és boldog, s hogy vak jövő felé lebeg,
nem érzi még az ösztönállat, csak puha boldogságát nálad... minden sóhaj lélegzetvételnyit visszaszúr. Lehet, mégis a víz az úr...
(60 szó a szövegben) (1047 olvasás)
a_leb: (10-28-2010 @ 02:21 pm) Köszönöm, piro, hogy olvastad, értelmezted a verset :-). Örömmel láttalak!
aLéb
estelente: (10-28-2010 @ 08:27 pm) Ha már Petőfi: szabadság, szerelem... (?) ...és a víz, mivel telve a sötét verem? Tetszik a versed. Üdv! estelente
felix: (10-28-2010 @ 08:48 pm) Hát igen, új nap kelt fel. És már épülnek az új gátak, úgy, hogy lesz dolga víznek. Tetszett aktuális helyzetjelentésed.
Szeretettel: félix
Grigo: (10-28-2010 @ 09:09 pm) Nagyon tetszett a versed Béla, a lezárása, meg fantasztikusan jó ! Gratulálok neked, és baráti üdv : Zoltán
a_leb: (10-28-2010 @ 09:55 pm) Estelente, örülök, hogy olvastad a versem, és annak külön, hogy belehelyzeted egy klasszzikus képbe. Köszönöm.
aLéb
a_leb: (10-28-2010 @ 09:57 pm) Félix, köszönöm, hogy itt jártál, olvastál.
aLéb
a_leb: (10-28-2010 @ 09:58 pm) Zoli, köszönöm értő olvasásod, és a véleményed.
aLéb
LEKA: (10-28-2010 @ 11:01 pm) Szép és dallamos a versed:))) Sodort magával minden sora. Képei beszédesek, líraiak. Nekem a "feltakar" zavaró benne (talán kitakar, felfedi...)
piroman: (10-28-2010 @ 12:56 pm) Hiszen ha finom a selyem, miért állna ellen bárki? "minden sóhaj
lélegzetvételnyit visszaszúr." Aha, itt fordul a kocka és borul a kényelmes, beletörődő hozzáállás. A lázadás még messze, de már a csírája megjelenik. Élvezet volt olvasni!
Attila61: (10-29-2010 @ 07:48 am) Kedves a_leb! Nagyon jó vers, szép kifejezések és képek. "feltakar, ja," ez a sorvég viszont számomra is zavaró.Baráti Üdvözlettel! Attila!
a_leb: (10-29-2010 @ 08:50 am) Éva, köszönöm, hogy itt jártál és olvastál. A "feltakar" kifejezés nem az enyém, nem is új, a mozdulat iránya, és ahogy érzed, a "kitakar" és a "felfed" ebben az esetben nem tűnt elég kifejezőnek, mert ebben több jelentést találtam. bár mindkettő, sőt... benne van.
Köszönöm a véleményed :-)
aLéb
a_leb: (10-29-2010 @ 08:56 am) Szia Attila. Persze hogy zavaró. Értem az indokaidat is, valóban, sem nem szép, sem nem versbe illő, abszolút köznapi kifejezés, beszivárgott csökevény :-). Pont lekezelő, vállrándítósan könnyed szleng jellege miatt került be a versbe, előtte lehet, hogy pontot kellett volna tennem az érthetőség kedvéért. Nem szeretem, és nem is fogom magyarázni a verseimben használt kifejezéseket, van akinek bejön, elmondja hangosan és megérti a tartalmi összefüggést a szóhasználattal, van akinek nem. Most neked nem, de ez nem gond, én örülök, hogy olvastad a verset, és itt hagytad a véleményedet, köszönöm szépen.
aLéb
Anna1955: (10-29-2010 @ 09:00 am) Sokat átérezhet a versből az ember, és talán mégsem... Talán éppen ez a nyitja, ennek a különösen megírt versnek. Áthallások, több értelem, tehát mindenki megtalálhatja benne a saját érzéseinek kivetülését..."minden sóhaj
lélegzetvételnyit visszaszúr."... Mennyire igaz gondolat. Szeretettel: Anna :))
szucsistvan: (10-29-2010 @ 09:06 am) Látom az olvasottságát, és örülök neki, hogy már egyből idetalálnak a látogatók, mert nálad jól megírt, valóban szép olvasható.
Szóhasználat? Ne akarják megírni a te versedet.Úy írod, ahogy akkor épp kedved ven. És az úgy a jó
pumibu: (10-29-2010 @ 09:45 pm) Nagyon szép kedves Béla! "nem érzi még az ösztönállat, csak puha boldogságát nálad", az én szemeim ezeken a sorokon akadtak meg. Az egész vers csodás, lebegő, boldognak lenni akarást éreztet, nem törődve azzal-de tudva-hogy valóban lehet a víz az úr. Ami majd mindent elsodor. De mi, boldogság-keresők, egyenlőre csak a "vak jövő" felé lebegünk. Nekem így jött le. Gratulálok!!!!Szeretettel:Angi
a_leb: (10-29-2010 @ 10:02 pm) Angi, köszönöm értő olvasásod :-), a versben ez is benne van. Köszönöm, hogy meglátogattál!
aLéb
a_leb: (10-29-2010 @ 10:28 am) Anna, köszönöm, hogy olvasol. Igen, talán így, ahogy mondod, mindenki rávetíti magát a versre, vagy magába engedi, de azt gondolom, természetes. Talán az egyik legfontosabb gondolati elemet vetted észre a versben, ezt külön köszönöm.
aLéb
a_leb: (10-29-2010 @ 10:32 am) István, nagyon örülök a látogatásodnak és a véleményednek. Persze, minden vers a sajátunk, de ha nem tartjuk a fiókban, kifelé is szólunk. Én nagyon örülök, ha sokféle reakciót kapok. Tisztelettel köszönöm, hogy itt vagy.
aLéb
lena1: (10-30-2010 @ 09:00 pm) Néha a legtöbbet adhatónál is többet akarunk, nem számítva azt sem, hogy ezzel elveszítjük azt is, amink volt. Az ember már csak ilyen önző:)
Mindig szeretettel olvaslak, kedves Béla!
Lyza1: (10-31-2010 @ 05:28 am) Kedves Béla! Valóban a szerelem olyan, mint a halászat. Édes gyönyörrel várod, hogy kifogd a halat, s mikor elkapod, az öröm alábbhagy, mert csak a zsákmányra várás izgatott annyira..Nemde?:))) Gratulálok kifejező, szép alkotásodhoz...Lyza
a_leb: (11-01-2010 @ 07:28 pm) Örülök, hogy itt jártál, Léna.
aLéb
a_leb: (11-01-2010 @ 07:29 pm) Lyza, köszönöm, hogy itt jártál.
aLéb
a_leb: (11-01-2010 @ 07:31 pm) c-m, nálam is, de ez van.
aLéb
ciroka-maroka: (11-01-2010 @ 09:32 am) jó ez így, jó hogy nem veted oda a formának a tartalmat. Kezdek már oda jutni, hogy ha meglátok egy nyolc versszakos verset és az első két sorban negyvenöt darab jelzőt, azt szépen be is csukom. De a vers egyéniség kérdése. Részemről: ha valamit ki tudok mondani két szóval, azt aljasság elmondani 22222-vel. A magyar nyelv nagyon árnyalt, sok-sok szinonimánk van, rengeteg más szóval helyettesíthető egy kép, de pont azért árnyalt, hogy nagyon pontosan tudja visszaadni a érzést, ezért a rím kedvéért nem kell összemaszatolni egy jó verset. Véleményem szerint.
Az első olvasatra, nekem azzal a "ja"-val befejezett és az azt követő pikírt sor volt a kakukktojás, de végére évre rájöttem, jó, hogy a közepén csaptad le, és aztán szépen kivezetted a versed. Amúgy ja szó még mindig zörög nálam.
ui.: meg ne köszönd a soraimat.
szaffy: (11-08-2010 @ 10:45 am) Kicsit szomorú, de nagyon szép.
Kedvemre való.
szeretettel: szaffy
a_leb: (11-08-2010 @ 11:29 am) Köszi, Szaffy :-)
aLéb
|