ahogy a mély sötétje húz, visszatart...
Vak fülemben halkan pattan a nyomás,
csend marad köröttem, víz, és semmi más,
vár a tófenék és messze már a part,
Attila61: (04-13-2011 @ 09:58 pm)
Kedves Béla! Szép szonett, még ha szomorúnak is érzem. Vívódás, élet és halál, menni, vagy maradni. Nem vagy egyedül. Kérdések, sok közülük örökre válasz nélkül. Nagyon átérezhető a versed. Gratulálok! Jobbom! Attila!
a_leb: (04-13-2011 @ 10:09 pm)
Attila, valóban így van, ahogy érzed, ez a vers alaphangulata.
Ez a szonett egy szonettkoszorú része, ami most készül, remélem hamarosan felkerül a fullra :-). Köszönöm a látogatásod!
aLéb
Rien25: (04-14-2011 @ 03:37 pm)
Mennyire ismerős. Én is mádok víz alatt. Az a megnyugató morajlás, a szárazföld éles zajai mind letompulnak, szelídülnek. Érdekes módon nekem mégis az életet jelenti. Sosem a halált.
Gyakran teszem meg, hogy nagy levegővel lemerülök, lefekszem az aljra hason és csak élvezem a lent létet.
De kb 3 perc eleteltével mindig felrángatnak. Azt hiszik, meg fogok fulladni..... ilyen lehet a születés is.
a_leb: (04-14-2011 @ 03:45 pm)
Rien, azért hosszabban ne próbáld :-). Bennem is ez a kettősség van, ezért is kettős érzésű ez a vers, mert hát kopoltyú nélkül azért magas a kockázat :-). Köszönöm, hogy olvastál!
aLéb
Lyza1: (04-14-2011 @ 04:05 am)
Kedves Béla! Fantasztikus alkotás, a lélek vívódása, mely nyugalmat a víz alatt talál.Talán visszautalás a születésre, mert ott is a nyugalom vizében úszkál a kisded...Az, hogy egy szonettkoszorú része, remek, kíváncsian várom a többit!:))))
ho: (04-14-2011 @ 05:07 am)
nagyon nagyon szép vers
pirospipacs: (04-14-2011 @ 05:18 pm)
Kedves aLéb!
" A víz, a csendes álmodó... számból egy sóhaj gyöngysora szakad ki..." A víz körülölel, elringat, simogat, nyugalmat és csendet ad. Valóban így van, én is gyakorta éreztem. A gyöngysor pedig valóban kiszakadt a szádból, épp itt gurulnak előttem. :))) Csodaszép szonett! Köszönöm az élményt! Szeretettel: pipacs :)
a_leb: (04-14-2011 @ 05:29 pm)
Köszönöm szépen, pipacs, örömmel láttalak :-)!
aLéb
tuzeskaroly: (04-14-2011 @ 08:24 am)
Kedves Béla! Bizony jó lenne lubickolni az öröklét kék tavában! Károly
Eroica: (04-14-2011 @ 08:38 am)
Szép! Csatlakozom Attila41 véleményéhez!
Eroica: (04-14-2011 @ 08:40 am)
Ja, Attila! Elnézést kérek! Hisz Attila 61 vagy!!!
a_leb: (04-14-2011 @ 08:42 am)
Szia Teru! Örömmel olvastam a véleményed, köszönöm!!
aLéb
a_leb: (04-14-2011 @ 08:43 am)
Lyza, örülök, hogy itt jártál :-) ! Igyekszem...
aLéb
a_leb: (04-14-2011 @ 08:44 am)
Köszönöm, ho.
aLéb
a_leb: (04-14-2011 @ 08:45 am)
Károly, bizony, jó lenne... de dolog van :-). Örömmel láttalak.
aLéb
a_leb: (04-14-2011 @ 08:47 am)
Szia Eroica! Köszönöm :-).
aLéb
a_leb: (04-14-2011 @ 08:48 am)
Eroica, épp akartam szólni, hogy Attila 61, de látom, észrevetted :-))))).
aLéb
sodrelap: (04-14-2011 @ 09:42 pm)
Kedves Béla, micsoda vágyakozás, sóhaj a versed, lebegni, ringani, amikor az élet viharai bárhová elsodorhatnák az embert úgy, hogy tán ellene semmit sem tehetne…Várom a folytatást, remek szonetted örömmel olvastam. Üdv., Pali
vorosliliom: (04-14-2011 @ 09:55 pm)
Az ember ijedté válik, és félelmében rémülten hadonászik, amikor hátranézve észreveszi, mily messzire elkerült a biztonságot adó parttól, de miután belenyugodott az elkerülhetetlenbe, belátja, nem is olyan elrettentő az a tófenék, sőt... Olyan sokszor kerülünk hasonló helyzetbe mindannyian, és Te mégis, olyan gyönyörűen öntötted formába ezt a pillanatképet, hogy mindegyikünk képes legyen felismerni benne önmagát! Szeretettel olvastalak, mint mindig! : ) Dana
haaszi: (04-14-2011 @ 10:23 pm)
Kedves Béla,
a János vitézre asszociáltam rögtön, ahogy a címet megláttam. Kék tó, tiszta tó, melyből az élet vize árad...
És valóban, élet és halál viaskodik a versedben, a mélység lehúz, altat, befed...(Ady?) de győz az élni akarás, az élet szeretete.
a_leb: (04-14-2011 @ 10:31 pm)
Pali, örömmel olvastam a hozzászólásod. köszönöm, hogy itt jártál.
aLéb
a_leb: (04-14-2011 @ 10:38 pm)
Dana, köszönöm, hogy olvastad a verset, Örülök, hogy tetszik.
aLéb
a_leb: (04-14-2011 @ 10:41 pm)
Kedves Irén, speciel János Vitéz nem jutott eszembe :-). Köszönöm, hogy itt jártál.
aLéb
Teru: (04-14-2011 @ 12:58 am)
Kedves aLéb, de sokszor éreztem én is ezt, a nagy nyugalmat, mely csak a tó fenekén létezik. Csak ne lenne annyira rémisztő oda az út. Fantasztikus szonett, magával ragadott mint a viz...
Szeretettel Teru
ciroka-maroka: (04-15-2011 @ 03:56 pm)
attól függetlenül is szép, hogy imádom a vizes verseket :)
a_leb: (04-15-2011 @ 04:08 pm)
Közben felkerült a koszorúban is... :-) Örültem, cm.
aLéb
Julianna: (04-15-2011 @ 07:03 pm)
Most nagyon jó volt olvasni a versed, a jelenlegi hangulatomat tükrözi. A tó mindig fantáziát szül bennem, versed is gondolkodásra ösztönöz. Üdv., Edit.
a_leb: (04-15-2011 @ 07:51 pm)
Edit, örülök, hogy a versem gondolatokat ébresztett benned :-).
aLéb
norbert: (04-15-2011 @ 11:39 am)
Beleborzongtam ebbe a versbe. Egészen a határig úsztat, mint mikor mindent elengedni kész az ember. És aztán a végén... Az erő, vagy akármi, jön, és megszületik a: Nem! És ez a nem, egy igen az életre.:-) Nagy merülések ezek mindannyiunkban Béla. Itt most különösen...:-)
Norbi
a_leb: (04-15-2011 @ 12:12 pm)
Köszönöm, hogy jöttél, Norbi, és hogy itt hagytad az érzéseidet. Nagyon nagy örömmel láttalak :-).
aLéb
lena1: (04-15-2011 @ 12:16 pm)
Szép szavak mesélnek a "Kék tó "hullámairól kedves Béla!
a_leb: (04-15-2011 @ 12:31 pm)
Örömmel láttalak itt, Léna, köszönöm.
aLéb
mickey48: (04-16-2011 @ 03:55 pm)
Oly sokszor jártam már a tó fenekén, szinte ismerős képek...
Gratulálok gyönyörű versedhez.
Szeretettel - Miki
Anna1955: (04-16-2011 @ 07:27 pm)
Ez a fantasztikus szonetetted, bennem a nyugalomra vágyást keltette. Zaklatott világunkban, vágyik az ember arra a végtelen csöndre, puha ringásra, amit a víz alatti világból érzékelünk. Bár egy ilyen végtelen ringás az utolsó sóhajunk lehet, örülök, hogy a végén az élet nyert... Nagyon tetszett Béla. Szeretettel olvastalak: Anna :)))
a_leb: (04-16-2011 @ 07:41 pm)
Zoli, nagy örömmel láttalak!!
aLéb
a_leb: (04-16-2011 @ 07:44 pm)
Köszönöm, István.
aLéb
a_leb: (04-16-2011 @ 07:45 pm)
Miki, nagyon örülök, hogy itt hagytad a véleményed. Igen, jártunnk már ott mind, és mégis itt vagyunk :-)
aLéb
a_leb: (04-16-2011 @ 07:47 pm)
Anna, nagyon köszönöm, hogy idelátogattál, hogy olvasol, hogy megírod az érzéseidet. Köszönöm újra Neked.
aLéb
Grigo: (04-16-2011 @ 08:07 am)
Magával ragadó sorok kedves Béla! Gratulálok neked!! Baráti üdv : Zoltán
szucsistvan: (04-16-2011 @ 09:26 am)
nagyon szépen írtad meg
szilfer: (04-16-2011 @ 11:09 pm)
Kedves Béla, remek szonettedhez gratulálok! Nagyon tetszett miind a tartalom, mind a forma.
Üdv, Feri:)
a_leb: (04-17-2011 @ 11:02 am)
Feri, köszönöm!
aLéb
