:
Izgalmas érzés, amikor az asztalfiók mélyéről előkerülnek az embernek 30 évvel ezelőtt, 20 éves korában íródott versei. Lássuk, milyen is voltam akkor?
pillanat
fénylő éjszakában,
puha takaró alatt összebújva
számoltuk egymás szívverését.
és e templomi csendben
megpihent a gyorsléptű idő.
(32 szó a szövegben) (948 olvasás)
piroman: (12-28-2009 @ 01:39 pm)
Nem rossz ez, jól megfogta azt a bizonyos pillanatot.
csitesz: (12-28-2009 @ 02:02 pm)
Azért volt már hasonló érzésben részem Zoli! Igaz, mással. üdv. Józsi
csitesz: (12-28-2009 @ 02:04 pm)
Igen piro! Emlékezetes pillanat volt! üdv. Józsi
varga80: (12-28-2009 @ 02:59 pm)
..., majd hirtelen tovaszállt...
Szerintem nagyon jól elkaptad!
Grat., a 20 éves Józsinak!
Anna1955: (12-28-2009 @ 11:17 am)
Azt gondolom, már akkor is érezhető volt, hogy menthetetlenül a költészet lesz a jövő...:))))
csitesz: (12-28-2009 @ 11:34 am)
Drága Anna! Várd ki a következőket. Ezek a még fogyaszthatóak. Lesz ennél rosszabb is. De azok is az én gyerekeim. puszi Józsi
prayer: (12-28-2009 @ 11:43 am)
A vers jó, jó, bár én az érzést szeretném újból átélni így, harminc év után, kedves csitesz barátom! Na, az lenne a valódi költészet ám! :)))
a_leb: (12-30-2009 @ 07:37 pm)
Jó vers, gyönyörű gondolatfüzér, Józsi, nagyon tetszik.
aLéb
prince60: (12-30-2009 @ 09:00 pm)
Józsi, ha ilyenek vannak abban a fiókban, akkor kotorásszál nekünk még nyugodtan. Köszönjük ((Zoli
