Cím: A költőtársakhoz Szerző: trendo - Kajuk Gyula (09-30-2009 @ 09:16 pm)
:
Pultos lányok dekoltázsát, Mona Lisa mosolyát, tócsajég halk roppanását, villámlás ózon szagát, égen szálló vadlibák V-jét, az együttlét mámoros kéjét, az összekoccanó poharakat… ki énekli meg, ha költő nem marad?
A sárgult levelek hiába keringőznek, bocik anyjukhoz már nem dörgölőznek, szerelmes ajkakon rozsdás a lakat… ha a földön költő már nem marad.
Ezért hát, írjátok meg, amíg lehet, a szív forróságát, az örök jeget, a búcsúzás fájdalmát, a halál iszonyát, Napkirály, Holdasszony furcsa viszonyát, írjatok, míg írnivaló marad bennetek; végső rímet leheljen jégvirágként a páraként elszálló, utolsó lehelet.
(aranytk és fényesi emlékkönyvébe)
(73 szó a szövegben) (1028 olvasás)
fényesi: (09-30-2009 @ 10:42 pm) Költőtárs, ki rímekben üzensz képeket,
pillanatnyi illanást, emlékkönyvbe ihletet,
hidd, fogadjuk szavad, mint éhező csavargó,
- bár jussunk –, hamu alatt izzó csönd a szó.
aranytk: (09-30-2009 @ 10:44 pm) Kedves Trendo, hosszú ideje már, hogy ülök a soraid felett, keresve a szavakat, melyekkel ki tudnám fejezni mindazt, amit kiváltott belőlem a versed, s legfőképp a dőlt betűs ajánlásod... Meglepettség és rácsodálkozás van bennem, és tisztelet, ami a felém/felénk ily különös tisztelettel forduló embernek szól. Versedben nagyon szép hasonlatokkal fejezed ki az emberi lét sokszínűségét, miközben rámutatsz a költők felelősségére, küldetésére. Az a különleges utalás, hogy kettőnk emlékkönyvébe ajánlod e sorokat, számomra olyan többlet üzenetet ad, amit nehéz lenne itt és most megfogalmaznom. Pedig szeretném :) Talán csak annyit, hogy... KÖSZÖNÖM! Végtelenül jó érzéssel tölt el, hogy nevünket említve azt a végső gondolatot hagyod magad után, hogy a szavaink számítanak, és talán még hiányoznak is. Ez nagyon sokat jelent számomra és tényleg csak megköszönni tudom, azon túl, hogy végtelenül hálás vagyok érte. Hiszem, hogy versednek minden költő emlékkönyvében helye van, hogy örökfényű lápásként utat mutasson a csendes útszakaszainkon... Szeretettel: Kati
piroman: (10-01-2009 @ 09:28 am) Oh! Jó helyre a jó sorokkal! Gratulálok, Tesó!
Anna1955: (10-01-2009 @ 09:43 pm) Mit is mondhatnék..., meghatódtam...:))))
szavathna: (10-01-2009 @ 10:11 am) Jó vers. D.
Tollam könnye folyvást csorog, míg lelkem éhesen korog... Üdvözlettel! Anna
naiva: (10-01-2009 @ 12:20 am) No, ezen is elérzékenyültem... Remek verset írtál trendo, két remek embernek, költőnek címezve.... Bár azt hiszem, ez mindenkinek szól, aki meg örökíti a körülötte és a benne élő világot!
a_leb: (10-02-2009 @ 02:41 pm) Nagyon ott van. Minden értelemben :-).
aLéb
csitesz: (10-02-2009 @ 02:55 pm) Szép sorok a megérdemelt címzetteknek. Elismerés mindhármótoknak. Józsi
ho: (10-02-2009 @ 05:31 pm) Költőtársak. zseniális címzet
Welentze: (10-02-2009 @ 10:43 pm) Szia Gyula!
Mivel én prózaírótársad vagyok, kevésbé bánt, hogy az én emlékkönyvembe nem ajánlod a versedet. :)))
Amúgy nagyon jó és tetszett!
Gratulálok Neked, Aranytk és Fényesi fulltársaimnak is!
Puszi: Krisztina :))
szucsistvan: (10-03-2009 @ 08:30 am) Nagyon jó lett a versed trendo, de a kutyának sem kellenek már a költők.A kiadóm is azt írta, hogy az a művészet , hogy a boltokra rásózza a versesköteteket
|