:
Tengelic hintál a mácsonyán
kihűlt szívem karácsonyán
étellel megrakott asztalon
gondból, bánatból nőtt halom
van húsom, kalácsom, kocsonyám
életem uccsó karácsonyán
Hamvazó szerdán, húshagyó kedden
egyforma borús nekem a kedvem
nem zöldül a remény csütörtökön
locsolkodáshoz sem öltözöm
van sonkám, tormám és tojásom
minden sorommal a síromat ásom
örömtől piroslón nem pünkösdölök
közönyös szívvel embert is ölök
ez a világ már nem érdekel
a felhő felettem gyászlepel
(69 szó a szövegben) (959 olvasás)
Teru: (04-27-2010 @ 02:27 pm)
Kedves Trendo, remélem a tavasz kihúz abból a sirgödörből még...Különben nagyon szép a versed.
Szeretettel Teru
felix: (04-27-2010 @ 07:20 pm)
Már az első két sor szíven ütő, és egyértelműen félreismerhetetlenül viseli kézjegyed. (Mit keres a tengelic a mácsonyán?) Aztán körkörösen egyre mélyebbre hatol. De mindez csak hangulat, póz, érezhető a kikacsintás is. Viszont depis olvasóknak nem ajánlható.
Nekem tetszik.
Szeretettel: félix
naiva: (04-27-2010 @ 07:33 pm)
Jól érzékeltetted a depressziót. Én már csak tudom:)
Samway: (04-27-2010 @ 11:37 am)
nagyon messzire dobtad a követ...mit is mondott Pató Pál úr? " Ej ráérünk arra még"
Anna1955: (04-29-2010 @ 11:03 am)
Nagyon komor sorok. Sokszor érzem hasonlóan magam. Nagyon jó vers. Ölellek: Anna :)))
piroman: (04-30-2010 @ 08:53 am)
Jó leírása a témának, gratulálok Tesó!