trendo: (12-17-2010 @ 01:54 pm)
A Fullextrán van néhány nagyon tehetséges formalista, rímek, időmértékek, verslábak valódi mesterei. Irígykedve olvasom néha az opusaikat. Tőlem távol állnak a formai bravúrok. Igaz, nem is köt gúzsba semmi. Még csak audidakta sem vagyok, nem folytatok poetikai tanulmányokat, nincs bennem "költői tudatosság" és ehhez kapcsolódó önképzés. Nem mintha ezek ellensége lennék. Egyszerűen engem másfajta igények, ösztönök vezérelnek. Ha élne korunkban egy Ady Endre, én mellette maximum Szabolcska Mihály lennék. No problem. :) Elférünk mindannyian Isten ege alatt.
Attila61: (12-17-2010 @ 06:37 pm)
Kedves trendo! Te vagy a trendo és nincs szükséged semmi olyan elemre amelyet nem szívesen használsz, de mindenre szükség van amit jónak látsz! Bennem nagyon szép emlékeket ébresztett versed! Köszönettel Baráti jobbom! Attila!
Teru: (12-17-2010 @ 06:52 pm)
Kedves Trendo,
két test mely együtt öregszik meg, az a pár ránc ne számit...Ne csak emlék legyen ez a náyz.
Szeretettel teru
csitesz: (12-17-2010 @ 07:06 am)
Meghitt, kedves emlék-kép. Szép keretben. üdv. Józsi
pirospipacs: (12-17-2010 @ 07:06 pm)
Kedves Trendo!
Csak olvastam sokáig és többször, s megengedtem hogy visszahozd nekem a régi szoba illatát, a szeretkezések mámorát, ízét, az ölelő karok melegségét, a testek, lelkek és szívek együttes csodáját, s Te megtetted. Köszönet érte!
Szeretettel: pipacs
naiva: (12-17-2010 @ 07:08 pm)
Gyula, ez nagyon szép! A meghitt, szívmelengető képek az elején jólesnek, elandalítanak, a végén az elmúlás-hangulat viszont elszomorított..
zsuka49: (12-17-2010 @ 10:27 am)
Nagyon szépen megírtad az emlékezésed....,graula: Zsuzsa
a_leb: (12-17-2010 @ 11:31 am)
Trendo, első gondolatom az volt, hogy érdekesen vezetted ki ezt a verset. :-) Összességében tetszett, ahogy felidézted az élményt, az emlék összes olyan elemével, amitől minden nehézség ellenére gyönyörűvé tud válni egy este. Technika szempontból, bár én a ragok összecsengetésének nem vagyok nagy híve, mégis talán a hangrend, a magába olvasztó hangulat szinte teljesen mellékessé tette nekem, vitt, ringatott a vers sorról sorra. Élmény volt, a záróakkordok keserűsége megcsavarta a szívem, de ez így jó, ez a vers nekem ezt akarta elmondani. Örömmel olvastalak ismét.
aLéb
parakalo: (12-22-2010 @ 02:42 pm)
Így szép megöregedni, telve jó emlékekkel.
