LEKA: (03-16-2011 @ 10:50 pm)

A boldogtatlanságból a boldogság felé. Ez igazán szép út:))

Teru: (03-16-2011 @ 11:04 pm)

Drága Attila, amig a sziv dobog, mindig van alkalom a helyes útra térni:-) Örömmel olvastam reményteljes versed. Szeretettel Teru

Anna1955: (03-17-2011 @ 06:46 am)

Kedves Attila! A boldogsághoz, önmagunkon keresztül visz az út. Ha mástól várjuk, mindig csalatkozni fogunk. A mindent vagy semmit, a fekete vagy fehér, a gonosz vagy jó, nem létezik, csak a mesében. Utunk során az élet, ezer és ezer színben játszik, kompromisszumok sokaságát kötjük, és azokban, kiket utunk során megismerhetünk, van rossz is és jó is. Meg kell tanulnunk elfogadni, és adni... "Szilánkok" ...különös cím a versednek, sokat kifejez, és gondolkodásra késztet... Szúrnak? Sebeznek? Vagy egy eltörött egész részei lennének?... Szeretettel olvastalak: Anna :))

pirospipacs: (03-17-2011 @ 09:01 pm)

Atis kedves! A szilánkok általában sebeket okoznak, éppúgy mint mi emberek egymásnak. Sosem vigyázhatunk eléggé, de meg kell tanulnunk így élni. Persze, a szülők mindig óva intenek, de egy a fontos, ha már megsérültünk, minél előbb orvosoljuk bajunkat. Pl. a befejező soraiddal. "remélek, Veled már nem félek" Szeretettel olvastalak! pipacs :)

Attila61: (03-17-2011 @ 09:51 pm)

Kedves LEKA! Köszönöm figyelmedet, emberi út! Szeretettel üdvözöllek! Attila!

Attila61: (03-17-2011 @ 09:54 pm)

Kedves Teru! Én is így gondolom, rögös az út a Boldogság felé ! Szeretettel üdvözöllek! Attila!

Attila61: (03-17-2011 @ 10:04 pm)

Drága Anna! Szilánkok, sebeznek és az egész részei. Fájdalmat okozhat az ember fia velük és később ő is megkapja a sajátjait. Talán épp ez a fordulat segít a valódi Boldogság és Szerelem megbecsülésében és lehet az apró szúrások segítik az ébredést. Mára én is megkaptam a sajátjaim és tudom merre van a Boldogság kapuja. Köszönöm, hogy átérezted szavaimat és együtt sikerül a szilánkjainktól megszabadulni úgy vélem. Szeretettel Ölellek! Attila!

Attila61: (03-17-2011 @ 10:09 pm)

Köszönöm figyelmedet és véleményedet Béla! Sokat jelent nekem! Jobbom Attila!

Attila61: (03-17-2011 @ 10:14 pm)

Kedves Pipacs! Örülök, hogy átment a mondanivaló. Köszönöm figyelmedet, ezek szerint Te is optimista lettél, ez jó! Üdv. Attila!

a_leb: (03-17-2011 @ 11:48 am)

Rengeteg fájdalom, rengeteg kétség fogalmazódik meg nekem ebben a versben, és a rövid sorok, valóban szilánkszerűen csillanó, éles-hegyes gondolatok szétszórtsága tart sajátos rendet ebben a térben. Következtetésig viszed ezt a versed is, ahogyan szoktad, és a következtetésben fordítod pozitívra, bár nem a jó megfogalmazásával, hanem a rossz tagadásával. Érdekesen szépen megírt sorok, tetszett!

lena1: (03-18-2011 @ 05:23 pm)

Egyetlen kézfogás erősebb lehet, kedves Attila, mint a legádázabb szélvihar, mely világokat rombol. Szeretettel üdvözöllek!

Grigo: (03-18-2011 @ 06:40 pm)

A boldogsághoz rögös út vezet. Van akinek az ölébe hullik, van aki felsebeznek a szilánkok amíg rátalál. De úgy gondolom megéri szenvedni érte. Gratulálok Attila, nagyon jó verset hoztál!! Baráti üdv neked : Zoltán

Attila61: (03-18-2011 @ 10:22 pm)

Kedves Léna! Köszönöm véleményedet és figyelmedet! Szeretettel üdvözöllek! Attila!

Attila61: (03-18-2011 @ 10:28 pm)

Kedves Zoli! Mindenben egyetértünk, köszönöm véleményed! Baráti Jobbom! Attila!

mickey48: (03-20-2011 @ 09:17 am)

Bukdácsolj csak - barátom - hiszen oly szép, amikor újra felállunk... Szeretettel - Miki

Attila61: (03-20-2011 @ 09:24 pm)

Köszönöm véleményedet, egyetértünk! Jobbom! Attila!

sodrelap: (03-25-2011 @ 09:17 pm)

Kedves Attila, megnyugtatott a versed pozitív kicsengése....üdv., Pali

szilfer: (03-30-2011 @ 09:46 pm)

Szépet írtál, kedves Barátom!:) Üdv Feri (hubart)