Csókok és évek  -  3. rész

Az érettségit követő nyár gyönyörű volt…

Kata túl a megmérettetésen, túl egy sikeres felvételin, egy új, izgalmas élet kapujában boldogan és felszabadultan lebegett a nyár bűvöletében.

A vizsgák fáradalmait pihente ki nagynénje Balaton-parti nyaralójában, mikor megismerkedett Pistivel. Július közepe volt, főszezon. A parton mindenütt vidám emberek, ismerkedni vágyó fiatalok, napfény, Balaton és Discó minden este. Aznap húgával indultak neki a langyos alkonyatnak. Lesétáltak a mólóra, vágyakozva nézték a tó közepe felé távolodó, kivilágított zenés sétahajót. A számos, színes fényekkel hívogató szórakozóhely közül végül is egy kerthelyiségben dübörgő Discóban kötöttek ki. Leültek a kockás terítős asztalhoz, megrendelték a narancslevüket, és szemügyre vették a „felhozatalt”. Nem sokáig kellett keresgélniük, mert egy közeli asztalnál már ki is szúrta őket pár fiú. Szemmel láthatóan róluk beszéltek, még a széket is kifordították, úgy lesték a lányokat. Kata és húga Ivett először nem sok figyelmet fordított az asztaltársaságra, úgy vélték nem „nagy számok” a srácok. Egyik tetszett mindkettőjüknek: a fiú világoskék csillogó szemeit le nem vette róluk. Nem látták messziről kit tüntet ki folyamatos bámulásával. Egyszer csak felállt, és megindult feléjük… és Ivettet kérte fel táncolni.( Pár év múlva feleségül vette, a mai napig boldog házasok).

Kata csalódottan maradt egyedül az asztalnál. Látta, hogy a maradék fiú társaság róla beszél, bátorságot gyűjtenek, de nem nagyon tetszett neki egyik sem. Unatkozva kortyolgatta a narancslevet és titokban húgára irigykedett, mikor megjelent az asztalnál egy fiú. Magas volt, csíkos tengerész póló volt rajta. Olyan volt, mint egy maci… Erős, széles vállú, és szép kék szemű. Szemüvege és tömött bajsza miatt idősebbnek látszott koránál. Táncolni hívta a lányt. Kata szinte elveszett 47 kilójával a hatalmas fiú karjaiban. Jó illata volt, és kedves, macis hangja. Egészen jól telt az este, összeült a 2 asztaltársaság, jókat beszélgettek, táncoltak. A fiúk italt rendeltek, Katának úgy rémlik talán Hubertust. Azon a nyáron az volt a divat és a Bon-bon meggy. Húga időnként eltűnt az ő ragyogó szemű újonnan felszedett barátjával, ami Katát rendkívül idegesítette. Ő volt az idősebb, neki kellene vigyázni a kisebbre, de ezt Ivett úgy tűnt nem igazán vette figyelembe. Elmélyülten csókolózott a kékszeművel egy sötét sarokban. Éjjel kettő felé Kata már komolyan aggódni kezdett… Az is nagy szó, hogy elengedték őket, most már ideje indulni. Nagy nehezen összeszedte, és indulásra nógatta a társaságot.

A nyaraló egy meredeken emelkedő utca legvégén volt. Jókedvűen indultak neki az útnak. Pisti átölelte a vállát, és valahol útközben megcsókolta. Aztán félúton felkapta a lányt, és a karjaiban vitte egészen az utca végéig. Sokáig csókolóztak mielőtt bementek volna a lányok a kapun.

Így kezdődött élete legszebb nyári kalandja.
Két gyönyörű hónapot töltöttek együtt, hol a lány ment a fiú városába, hol a fiú utazott hozzá. Állandóan csókolóztak. Sokat, sokáig és mindenhol. A legjobban az utcán szerettek. Imádták megrökönyödtetni az embereket. Kihívóan adták mindenki tudtára, mennyire jó ez nekik. Presszók teraszán, kirándulásokon, hegynek fel, hegynek le, strandon, discóban, vonaton, kocsiban, parkokban, mindig, mindenhol csókolóztak. A fiúnak enyhén dohányillatú volt a csókja, mely a mentolos rágó ízével keveredett. Kata szerette ezt az ízt, bár ő akkor még nem dohányzott.

Rengeteget kirándultak, szórakoztak azon a nyáron. Katának úgy rémlik mindig sütött a nap és felhőtlen volt az ég. Bejárták a Balaton-felvidék hegyeit, hajnalig táncoltak a badacsonyi discókban, egymást ölelve nézték a mólóról az augusztus 20-ai tűzijáték tó vizén tükröződő fényeit, miközben a közeli Discóból a „Moonligth shadows” dallamát sodorta feléjük az enyhe, nyári szél…

Ez egy ilyen nyár volt, ez egy ilyen szerelem. Könnyed, csókolózós, bohó, mint maga az ifjúság.

Mindketten tudták, nem lesz hosszú életű a kapcsolatuk, hisz az ország két ellenkező végébe mentek tovább tanulni. Ezzel a tudattal élték meg a nyarat. Megbeszélték: több ez, mint futó kaland, de nincs jövője. Ajándék volt mindkettőjük számára, melyre nem is számítottak, mégis varázslatossá tette az érettségit követő nyarukat.  A fiú kérte legyen övé a lány, de ő elutasította. A nagy, macis fiú megértette ezt, nem erőltette, tudomásul vette.
Miután elkezdődött az iskola, nagyon sokáig leveleztek. Őszinte, baráti levelezés alakult ki közöttük. Beszámoltak egymásnak „szerelmi” életük alakulásáról is /igaz ez Katát kicsit rosszul érintette, ő maga sem gondolta mennyit jelentett neki a fiú/. Aztán egyre ritkábban jöttek, majd el is maradtak a levelek… Új szerelmek, új barátok, új csókok érkeztek mindkettőjük életében.

De azt a nyarat, ifjúságának első olyan nyarát, melyen rádöbbent, milyen szép az élet és milyen jó fiatalnak lenni, és amelyet végigcsókolózott Pistivel, Kata soha nem felejti el.

Életének egyik legszebb nyara volt…

Folyt. köv.:)