:
néha álmodom…
kibontott hajjal szaladok a szilaj szélben
szemben, féktelenül félelmes erejével,
hadd lobogtassa vadul hosszú, fénylő hajam,
hadd érezzem újra kicsit szabadnak magam…
szabadnak, kit arra repít a csavargó szél,
amerre nem uralkodik bűn vagy csúf, csak „szép”
nap fénye öltöztet fel aranyló ruhába,
áttetsző pókhálóként lobog ezüst fátylam
s már a kéklő égbe fúródik könnyű testem
fénylő rakétaként suhan a végtelenbe,
derékig érő, dús aranyhajam átölel,
könnyű vagyok… a föld távol, és az ég közel
vagy azúr tengervízben lebegek súlytalan,
hullámzik köröttem szabadon hínár hajam,
színes halacskák játékosan bújnak közé
hableány vagyok… kár, hogy a mese véget ér
néha álmodom…
de álmom, tudom örökre csak ábránd marad
hiszen nincs is nekem hosszú, hullámos hajam
testemen nehéz súly, mely a szürke földön tart
illúzió minden, lehunyt pilláim alatt
* * *
De ha látsz megcsillanni egy fénycsíkot az égen,
lehet, én vagyok… Kalandozok kicsit a súlytalan létben.
2010. február
(125 szó a szövegben) (991 olvasás)
ender: (02-14-2010 @ 10:19 pm)
Szia! Köszönöm, hogy megosztottad velünk az álmod :) Aranyos kis álom... Nagyon tetszik. Ha legközelebb meg látok egy fénycsíkot az égen, majd integetek. Ha te vagy, majd integess vissza^^Üdv: ender
naiva: (02-14-2010 @ 10:24 pm)
Aranyos kis álmomra, aranyos hozzászólást kaptam:)) Kedves vagy ender! A versverseny ihlette ezeket a "hosszú hajú" álmokat. Sosem volt hosszú hajam, de mindig vágytam rá... Már nem is lesz, aszt hiszem:)) Köszönöm soraidat: Zsuzsi
prince60: (02-15-2010 @ 03:09 pm)
Kedves Zsuzsi! Szavaztam a versedre, gondolom ez mindent elmond. De, hogy a véleményemet is elmondjam, ne csak a puszta számok beszéljenek. Bár az álom egy bódult állapot, de ennek ellenére a versed hihetetlen frissességet áraszt. Bája, és játékossága van, ami nagyon jól esik ezekben a borongós időkben. Gratulálok! Szeretettel Zoli
naiva: (02-15-2010 @ 07:10 pm)
Kedves Attila, én még nem úszkáltam színes halacskák között, de nagy élmény lehet! Ezt is csak álmodtam... Nem is tudom, hogy kerültem a tengerbe, vitt a vers:)) A földről az égbe, az égből a tenger mélyére, majd vissza a valóságba:)) Üdv. az integetők táborában!:) Szeretettel: Zsuzsi
naiva: (02-15-2010 @ 07:13 pm)
Józsikám, én még tovább fokozom: merj nagyot álmodni!:)) Köszönöm soraidat, visszaintek!:))
naiva: (02-15-2010 @ 07:14 pm)
Köszönöm Editke!:) Tudom, a Te érzékeny lelkedet könnyű álmodni vinni!:) Örülök a véleményednek, szeretettel: Zsuzsi
naiva: (02-15-2010 @ 07:18 pm)
Köszönöm Zoli!:)Örülök, hogy tetszett a versem! Igazad lehet: játszottam! Eljátszottam a gondolattal, hogy hol, hogyan lebegtetném - ha lenne- hosszú, kibontott hajam!:) Puszi: Zsuzsi
Attila61: (02-15-2010 @ 08:28 am)
Tetszett az álomkép, imádom a tengert , valóban jó érzés a színes halacskák között úszni!Köszönöm!
Én is integetek majd!
csitesz: (02-15-2010 @ 08:36 am)
Szép álom. Szerintem is kell álmodni. Mert abből lehet valóság. puszi Józsi Ja, és és is integetek majd. :-)
Julianna: (02-15-2010 @ 10:11 am)
Jó érzés elmerülni ilyen szép álomba, nem kevésbé kellemes olvasni és elképzelni az általad leírt fantasztikus képeket!
a_leb: (02-16-2010 @ 05:42 pm)
Jó lett a versed, Zsuzsi, könnyed, kedves, mégis elgondolkodtató. No nem mintha hullámos arany hajtömegre vágynék... :-)
aLéb
piroman: (02-17-2010 @ 01:11 pm)
:) Kedves vers! (Néha én is ábrándozok hosszú hajról, de aztán jön a borotva...:)
LEKA: (02-17-2010 @ 11:51 am)
Jó néha álmodni - álmoozni:))) Szép a versed. Örömmel olvastalak:))) Puszi: Éva
naiva: (02-17-2010 @ 12:52 am)
Köszönöm Bélám, Gézám!:))))) Pedig szerintem jól állna Neked:))) Hátul copfba kötnéd, mint Ottó barátunk!:)) Na, csak hülyülök, Te így vagy jó, ahogy vagy!:) Puszi Zsuzsi
