prayer: (01-10-2009 @ 09:52 pm)

Kedves Kati! Versed címe volt az, ami elsőre szemembe szökött, aztán csak láttam, hogy Te írtad. Nem csalódtam. Ismét olyat hoztál, ami bár két világ közé emel, de a küszöb az, ami Neked most a dobogó. Gratulálok!

aranytk: (01-10-2009 @ 11:56 pm)

Kedves Zoli! Szívből köszönöm a rám figyelésed. Nehéz év áll mögöttem, hónapokig tartó súlyos betegségében Karácsonykor meghalt a Nagymamám. Minden időm és energiám Felé összpontosítottam. Eltávolodtam mind az írástól, mind a közegtől, ami hosszú éveken át nélkülözhetetlen részem volt. Talán egyszer visszatalálok. Sok érzés maradt bennem kiíratlanul. Köszönöm a pozitív véleményed, s az időt, hogy megálltál versemnél. Szeretettel: Kati

LEKA: (01-11-2009 @ 01:27 pm)

Már hiányoltalak Kati! Jó, hogy újra írsz. Sajnos, hogy fájó, ami kihozta belőled ezeket a szép sorokat, melyek igazán érző lélekre vallanak. Puszillak:)))))))) Éva

Nefelejccss: (01-11-2009 @ 03:13 am)

Drága Katikám! Nagyon szép verset írtál, elhomályosult a szemem, míg olvastam. Vigasztaló szavakat kellene írnom, de nem tudok. Csak annyit tanácsolhatok, hogy írd, ÍRD ki magadból. Talán kicsit könnyebb, ha érzed, veled vagyunk. Puszi: Nefi

szavathna: (01-11-2009 @ 03:17 pm)

Érzelmekkel teli, szomorú versed tükrözi a fájdalmad, az elmúlást. Melyekre az írás és az idő a legjobb gyógyszer... Veled érzek: Anna

aranytk: (01-11-2009 @ 06:48 pm)

Kedves Éva! Nagyon örülök Neked. Köszönöm, hogy írtál hozzám. Sokat gondolkodom mostanában csak úgy magamban, távol a netes világtól. Mint aki nem találja a helyét sehol... de most jó itt lenni újra. Köszönöm a szavaid! Ölellek, Kati

aranytk: (01-11-2009 @ 06:51 pm)

Kedves Anna! Az elmúlás az élet természetessége, mégis megriadunk, mikor szembe találkozunk vele. Az idő sokmindent eltakar, a bánatra is gyógyír. Az írás engem hosszú éveken át átsegített a nehéz érzéseken. Remélem, most is így lesz. Hálás szívvel köszönöm az itthagyott vigasztalásod. Szeretettel: Kati

alamina: (01-11-2009 @ 09:37 am)

Drága Kati! Gyönyörű a versed. Jó, hogy újra itt vagy. Ildi

mango: (01-11-2009 @ 10:45 am)

Katikám, de jó újra itt látni...Szomorú de gyönyörű versednél elidőztem, - ölellek!

fényesi: (01-11-2009 @ 10:47 pm)

Akárcsak Te magad, mindannyian két világ (ellentétpárok) között vezet Utunk. A kérdés az, hogy melyiket fogadjuk közelebb magunkhoz?! Amíg az Öröklét kulcsának ismerjük a helyét, a hit is bennünk marad. Hit (bármi vagy) bárki iránt, aki (vagy ami) szintén ismeri, és ha én meg is botlanék olykor, az a másik ott van, és felemel. Igy hiszlek én! Szeretettel János

aranytk: (01-11-2009 @ 12:00 pm)

Kedves Nefi, igazán jól estek a hozzám fűzött szavaid. Köszönöm! Szeretettel ölellek.

aranytk: (01-11-2009 @ 12:07 pm)

Szia Kedves Ildi! Hasonló képpen érzem magam, mint aki hosszú idő után újra viszont látja a rokonait... Furcsa, s kicsit megható. Tudom, természet rendje, hogy olykor csendben kell maradnunk ahhoz, hogy újra szólni tudjunk. De azért nem könnyű. Meglátjuk, hogy lesz majd... Köszönöm, hogy írtál a versem alá! Ölellek :)

aranytk: (01-11-2009 @ 12:09 pm)

Anikó, Neked is nagyon köszönöm, hogy elidőztél a versemnél. Jól estek a szavaid, köszönöm! Ölellek, szeretettel.

stando: (01-12-2009 @ 05:54 pm)

Katim! Akárhányszor olvaslak, amikor fájó támát feszegetsz, úgy érzem, akkor is varázsolsz, és kifinomult érzékkel csillapítod le a háborgó lelkeket. Nagyon szeretem a verseid, de ezt úgyis tudod. :) Mivel még nem kívántam Neked semmit 2009-re, azt szeretném, ha ez az év elkerülné a gondokat, elfelejtetné a bánatot, és verseiden keresztül megmutatná a békét, harmóniát, szeretetet, boldogságot. :) Nagyölelés Neked, Nektek! Ági

aranytk: (01-12-2009 @ 08:21 pm)

Kedves Jánosom! Talán nincs is arra szó, mit jelent az, ha nem csak örömben, hanem nehézségben, fájdalomban is érezzük a magunk mellé rendeltetett jelenlétét. Sokszor elesünk az úton, de ha van, ki felsegítsen, könnyebb a felállás. Köszönet mindezért, akár csak az itt hagyott szavaidért... Ölellek.

aranytk: (01-12-2009 @ 08:29 pm)

Drága Ágim! Most úgy megölelgetnélek, olyan jól esnek a szavaid. Azt hiszem, legalábbis úgy érzem, bármi történik velem/körülöttem, idővel valami különös békesség költözik a lelkembe, és erőt ad. Ha ezt sikerül a versekben is átadnom, akkor nem is kívánhatok többet... Köszönöm szépen a jókívánságaidat Ágim, és én is a legszebb évet kívánom Neked 2009-re! Ölellek, nagyon!!!

piroman: (01-13-2009 @ 10:49 am)

Csöndes és fájdalmas versed átadta az érzéseidet.

aranytk: (01-14-2009 @ 06:49 pm)

Kedves Piroman, köszönöm, hogy megálltál itt és elolvastad. Szeretettel: Kati