lena1: (08-14-2009 @ 01:47 am)

Egyetlen mosolyod többet ér, mint a világ összes kincse. Te gyémántfényű lélek vagy, aki csak a szeretetét sugározza az emberi szívekbe. Maradj mindig ilyen áldva áldott angyal a földi embereknek. Versed varázsa mélyen megérintett. Pár könnycseppel köszönöm meg neked és egy hatalmas öleléssel. Szeretettel.Lena

norbert: (08-14-2009 @ 03:18 pm)

Lemeztelenítő önvallomás, ámulnivalóan szépen megírva.

a_leb: (08-14-2009 @ 04:12 pm)

Körül-, és ki-, és visszatekintés azzal a végtelen tiszta és nemes bájjal, ami a sajátod, és visszatérés picinyt lehajtott fejű, mégis kedvesen erős, őszinte csillogású önmagadba, amit az anyagi világ nem kezdhet ki. Lenyűgöző, és hát ez már így marad, hallom a hangodon :-). Kiváló, több, mint emberi... nagyon nem utolsó sorban jó vers. aLéb

Nefelejccss: (08-14-2009 @ 05:19 pm)

Drága Kati! Az egyszerű szegénységet olyan lelki mélységgel írtad meg, hogy az embernek eszébe sem jutott, hogy versed olvasasása közben, vagy után brokát terítős svédasztalt, selyemmel cicomázott, csipkefüggönyökkel díszített ablakot, vagy palotának beillő gazdaságot képzeljen magának, és arról egy pillanatra is higyje, szebb, mint a te valóságod. Szeretettel: Nefi

aranytk: (08-14-2009 @ 06:19 pm)

Drága Lenácska, nehezen tudok megszólalni ilyen kedves szavak után, amikkel engem illettél... A felém sugárzó tiszta szereteted mindig végtelenül meghat... és talán nem is tudod, milyen sokat jelent... Köszönök mindent Neked! Ölellek, Magdikám!

aranytk: (08-14-2009 @ 06:24 pm)

Szia Józsi! A lelki boldogság és az anyagi világ hátránya néha nehéz belső konfliktusokkal jár, ilyenkor jönnek a befelé forduló összegzések, melynek a végén mindig az áll, hogy jó ez így... S bár nem cserélnék olyan gazdagságért, mely azt az árat követeli, hogy megtagadjam magam, azért mégsem mondhatom, hogy könnyű mindezt megélni... Köszönöm, hogy olvastál! Szeretettel ölellek: Kati

aranytk: (08-14-2009 @ 06:28 pm)

Jánosom, köszönöm, hogy értesz és megértesz, s az utolsó mondatodért külön hálás vagyok Neked...

aranytk: (08-14-2009 @ 06:37 pm)

Kedves Anna, valóban nagyon mélyről jöttek ezek a gondolatok - olyannyira, hogy el is bizonytalanodtam, vajon van-e értelme közretenni, hiszen ezek mind-mind az én saját mozaikjaim, melyek mások számára talán nem is annyira befogadhatóak. Örülök, hogy Ti mégis ilyen emberien fogadtátok, nagyon megható volt végig olvasni a hozzászólásokat. Köszönöm, hogy Te is megtiszteltél és engedd meg, hogy itt megragadjam az alkalmat arra, hogy kifejezzem, mennyire örülök, hogy személyesen is megismerhettelek Dörögdön! Ölellek, szeretettel: Kati

aranytk: (08-14-2009 @ 06:39 pm)

Józsim, megtisztelsz, és lelkemből köszönöm...!!! Ölellek :)

aranytk: (08-14-2009 @ 06:41 pm)

Anikóm, köszönöm Neked is ezeket a megtisztelő szavakat. Igazán jól esik... Örülök, hogy itt jártál a versemnél! Szeretettel ölellek én is Téged! Kati

aranytk: (08-14-2009 @ 06:43 pm)

Szia Norbi! Rácsodálkozva olvastam a szavaid... tudod, nagyon megható ez a fogadtatás. Köszönöm, Norbi!

aranytk: (08-14-2009 @ 06:48 pm)

Kedves Béla, lesütött szemekkel ülök soraid felett, zavarban vagyok. Igazán szép elismerés ez egy kedves, intellektuális embertől, mit aki Te vagy. Nehéz megszólalnom, ugye tudod? Talán nem is kell több, mint megköszönni, minden szavad. Szeretettel: Kati

aranytk: (08-14-2009 @ 06:57 pm)

Drága Nefi! Amikor feltettem ezt az írást, szinte elbizonytalanodtam a küldés pillanata után... Jó lesz ez így? Kell ez valakinek? Egyre kevesebbet írok, egyre kevésbé érzem azt, hogy képes vagyok tartalmilag és formailag átadni magamból valamit, ami valakinek fontos lehet. Nem számítottam olyan hozzászólásokra, amiket kaptam... meghatottatok! Hálás szívvel köszönöm Neked is, hogy megálltál és ilyen kedves szavakkal illettél. Valóban, van bennünk egy olyan sziget, ami egyedi. Bennünk épül, bennünk gazdagodik olyan pillanatokkal, melyek nem pénzben mérhetőek. Azok a szavak, amiket tőletek kapok, ugyanitt vernek gyökeret s nőnek az égig, a szeretet által. Köszönöm Neked, és mindenkinek!

csitesz: (08-14-2009 @ 07:19 am)

Ha megtaláltad lelki boldogságodat, nem is hiányzik annyira a tárgyi gazdagság. Őszinte, kitárulkozó vers. puszi Józsi

fényesi: (08-14-2009 @ 08:13 am)

Utunk során találkozunk sorsunk helyzeteivel, és embereivel. Mindig tudunk választani. Mindig úgy, ahogy akkor a magunkénak hisszük! Mert vonakodik a gondolat, és néma marad a száj, ha lelkétől távoli, amit érez. Valóban áldott az, aki megkísért, de nem hódol, és olykor meglehet üldözött is! Üldözött, mert a világ már csak ilyen! Felfal, elveszejt mindent! Kidobja a nagymama terítőjét, összetöri az ódon vázát, letépi a lélek selyem függönyét. Én így szeretlek! Ezért az írásodért is! Legyen, csak legyen! Én kinézek Veled ablakodból erre a világra, s fogom a kezed!

szavathna: (08-14-2009 @ 08:47 am)

Ezt a verset lelked mélyéről merítetted. Ismerős érzések ezek azoknak, kik még nem adták lelküket e fejteőre állt világnak... Gyönyörűen megfogalmazott őzinteséggel vállalod magad. Grat. Puszillak:Anna

Eprecske: (08-14-2009 @ 09:19 pm)

Őszinte, fájdalmas vers. Nagyon tetszett, :) Üdv. Mártus

aranytk: (08-14-2009 @ 09:58 pm)

Kedves Mártus, nagyon jól esett, hogy elolvastad... köszönöm a szavaid! Ölellek: Kati

Anna1955: (08-14-2009 @ 10:11 pm)

Többször elolvastam, és valami mély melegség járt át. Lényed tisztaságát, őszinte mosolyod látja, ki versed olvassa. Ez a vers, bár lehet szomorú, de Te felette állsz a világ hívságainak, mert lényedből olyan csoda sugárzik, melyet nem mérhetnek pénzzel, gyémánttal. Hiszem, hogy boldog vagy, mert annak kell lenned, mert ha csak kicsit is van lelke az Istennek, Téged szeretnélek boldognak hinni örökre...:))))

Samway: (08-14-2009 @ 10:17 am)

Kedvenc olvasmányom vagy...azt biztos tudod...bölcsesség, báj, szépség minden sorod...

naiva: (08-14-2009 @ 10:24 pm)

Drága Kati, szinte hallom a hangod, ahogy szavalod ezt a verset! Ez a vers TE vagy: egyszerű és tiszta , mégis valahogy emelt fővel, de alázattal minden felett álló... Tisztellek, szeretlek, becsüllek, nagyszerű ember vagy! A versed sokat elmond Rólad, nagyon tetszik!:)) Szeretettel: Zsuzsi

aranytk: (08-14-2009 @ 10:44 pm)

Drága Anna! Hidd el, én csak egy egyszerű ember vagyok... talán a kitartóbb fajtából. A mosolyt ajándékba kaptam, s a képességét is annak, hogy átadhassam vele a szeretetet... Bár lehet, hogy sok mindenre megtanított az élet, de érzem, sokszor meg kell állnom, és visszanéznem - talán csak magamnak fontos, hogy tudjam, széthullva is lehet egyben tartani magunkat? Elfogynak lassan a szavaim, talán pont azért, mert boldog vagyok... hiszen egyre kevesebb bennem a háborgás, s egyre több a megpihent, csendes pillanat. És a megszámlálhatatlan magányos évek is lezárultak... (sokszor még mindig nem merem elhinni!) De hiszem, hogy az Istennek nagy lelke van. s hiszem azt is, hogy a legnagyobb próbatételek során bizonyítja mindezt... Ölellek, drága Annám! Köszönöm jöttödet és ezeket az igazán lélekhez szóló szavakat...!!!

mango: (08-14-2009 @ 11:03 am)

Megrendítően őszinte és lelked mélyéből szakadt szépséges sorok. Ölellek, Katikám!

aranytk: (08-14-2009 @ 11:15 pm)

Drága Zsuzsi! Hosszú hetekkel ezelőtt, talán több is már, hogy néhány sorát lejegyeztem ennek a versnek, aztán eltettem pihenni... Amikor közöttetek vagyok, valami varázslatos szeretetburokban érzem magam. A világ sok része nem ilyen. Sokszor megállok és elgondolkodom az életemen. Messze nem vagyok tökéletes! De nem tudnék másmilyen lenni... sebezhető, konok, sokszor még mindig naiv ember vagyok... viszem a terheket, örömöket, azzal a szemlélettel, ahogy a világot be tudtam fogadni. Szeretlek Benneteket. És ezt nagyon jó megélni! Köszönöm, hogy elfogadtatok, befogadtatok! És köszönöm a szavaid... Ölellek: Kati

Welentze: (08-15-2009 @ 03:04 pm)

Sokkal fontosabb a gazdagságnál, hogy minden körülmények közt önmagunknak lehessünk. Szépen megírtad. Üdv: Krisztina

veva: (08-15-2009 @ 04:31 pm)

Húha! Azért mégis! Sokadiknak is ideállok, hogy lerójam tiszteletem, remélem azért írok olyasmit is, amit más nem! ;) ---------------------------------------------------------- Jócskán elidőztem versed fölött. Először megragadott az őszinte és mélyről jövő önvallomás, azután a rímeidet is megcsodáltam. Amikor először olvastam, akkor még csak sejtésszerűen éreztem őket. Én is szoktam így írni, hogy a versszakok rímelnek, mert az életben is fontos, ha a nagyobb egységek végén ott az összhang. Ezért (is) tetszett!

agnes: (08-15-2009 @ 06:36 pm)

Nyönyű vers. Benne a szépséged, a jóságod, a hited. Szerető öleléssel

Eroica: (08-15-2009 @ 10:05 am)

A lelki gazdagság és és az anyagi jólét legtöbbször ellentétben állnak. Katikám, így szeretünk. Ezt hiszem-hogy érzed. A siker nem pénzben mérhető le. Gratulálok ehhez a versedhez is!

alamina: (08-15-2009 @ 10:08 am)

Gyönyörű vers. A múlt és a jelen egybefonódik. Egyfajta számadás az életedről különösen szép formában. A gyökereink nélkül képtelenek vagyunk élni és továbblépni. " Áldva üldözött" milyen kifejező ez az érzés... Magam is megtapasztaltam már. A Te verseidet olvasva, különösen jó, hogy ismerhetlek, mert így teljes a kép,az érzés amely az olvasás közben átjár. Különleges, tiszta sorok. Ölellek. Ildikó

aranytk: (08-15-2009 @ 11:18 pm)

Drága Erikám, igen, érzem a felém áradó szereteteteket - ami végtelenül jól esik, és amire szeretnék mindig méltó maradni! Köszönöm, hogy megálltál itt. Ölellek, szeretettel!!!

aranytk: (08-15-2009 @ 11:21 pm)

Ildikó, nagyon köszönöm ezt a szép hozzászólást... Hiszem, hogy fontos a meg-megállás, a számadás. Múlt-jelen-jövő egymástól elválaszthatatlanul alkotják utunk apró tégláit. Ölellek, szeretettel, megköszönve jöttödet!

aranytk: (08-15-2009 @ 11:22 pm)

Kedves Krisztina, én is hiszem, hogy ez szinte mindennél fontosabb! Köszönöm a figyelmed! Szeretettel: Kati

aranytk: (08-15-2009 @ 11:37 pm)

Drága Éva! Bevallom, én is nagyon meglepődtem azon, hogy ilyen sok hozzászólást kaptam - ennyit talán még sosem... Megrendülve olvasgatlak benneteket és nem is értem igazán, mivel érdemeltem ki ennyi jót... Az, hogy megragadott a mondani valóm, végtelenül jól esik, mint ahogy az is, ahogy elismerő szavakkal illeted az írást. Emlékezetes számomra, ahogy felépült bennem ez a szerkezet - ezek a sablonok ösztönösen ékelődnek elém. A kötöttebb forma valamiért hozzám is közel áll, talán mert az egységesség szimbólumát jelenti. Köszönöm a szavaid, kedves Vevocska!

aranytk: (08-15-2009 @ 11:38 pm)

Kedves Ágnes, én is ölellek a kedves, szerető szavaidért... Köszönöm szépen!!!

kiralylany: (08-16-2009 @ 01:56 pm)

Lenocska megmondta a tutit. Fénylesz, és fénylenek a verseid is! Éppen ezt akartam irni. Az egy dolog, hogy mi jutott, de a "hogyan" ami igazán rajtunk múlik! És abból jelesre vizsgáztál. Puszillak! L

aranytk: (08-16-2009 @ 02:53 pm)

Drága Lara, elfogultak vagytok velem... de végtelenül jól esik az, hogy ilyen határtalan szeretettel gondoltok rám. Köszönöm a szavaid... Ölellek, nagyon :)

kiralylany: (08-16-2009 @ 03:21 pm)

Nem tagadom, elfogult vagyok, de egyszerűen nem tudom külön kezelni a szerzőt és a verset. Meg, mit is tehetnék, ha egyszer ez a véleményem? Cáfolj rá ha tudsz! Amúgy meg... jó ez így! :-)

aranytk: (08-16-2009 @ 08:03 pm)

Nem tudok vitába szállni Veled :))))