Cím: Egy osztálytalálkozó margójára...
Szerző: aranytk - Arany-Tóth Katalin
(10-16-2009 @ 11:51 pm)
:
EGY OSZTÁLYTALÁLKOZÓ MARGÓJÁRA
Ó, mennyi még a kérdés bennem,
s mennyi lépés vár, mi síromig vezet?
Mögöttem huszonöt év – ma visszanéztem:
múltam – képkeretbe foglalt emlékezet.
Még ifjú voltam – azok voltunk mi mind.
Telt reménnyel léptünk ki a nagyvilágba,
hajtott a cél önző vágyunk, s hitünk szerint.
Míg az évek arcunkra ráncot varrtak,
szívünkbe martak múló, szép szerelmeket.
A kudarcok lelkünkbe bánatot csaltak,
könnyeztünk csalódást, halált, félelmeket.
Nemzettünk gyermeket, s neveltük a túlélésre,
s arra, hogy a pénz mit sem ér, ha nincsen becsület.
Lelkünkben óvtuk a meghitté teremtett otthont,
ám amit elértünk, csak gyarló árnyék-vetület.
Kenyér illatú utcákon sétálva várjuk
az éjekből virradó bíbor hajnalokat;
illanó ifjúságunk csak legyint utánunk:
parázsló lángunkból lassan csak pernye marad.
Mint szilaj csikót a kötél és zabla,
úgy tört be minket is e harcos élet.
Álmunk az éj hálóján mindig fennakadva,
lét-börtönünkbe foszló, néma semmivé lett.
2009. októbere
(126 szó a szövegben) (1171 olvasás) 
aranytk: (10-17-2009 @ 02:38 pm) Köszönöm, Trendo. Megtisztelsz a véleményeddel!
Anna1955: (10-17-2009 @ 09:10 am) Érdekes tükör, mikor ifjúkorunk szereplőivel találkozunk...A lelkünk nem öregszik, de a test változását igazán a másikon érzékeljük... Visszatekintésedet, sokunk magáénak érezheti...Ölellek Anna :))
aranytk: (10-17-2009 @ 09:36 am) Bár sokakkal összefutunk néhány havonta az utcán, de a 20-25 éve nem látott arcokat igazán különleges érzés volt viszont látni. Számomra olyan volt ez az érettségi találkozó, mint egy időutazás. Néhány órába belesűríti az ember az együtt töltött négy évet, majd összegzés képpen azt a kemény 25-öt is, amit mögöttünk hagytunk.... Azt hiszem, az utóbbit sokkal nehezebb feldolgozni. Köszönöm, hogy olvastál, drága Anna. Ölellek :)
lena1: (10-17-2009 @ 11:11 pm) Gyönyörű versed olvasva, elgondolkodtam azon drága Katika, hogy milyen illanó pillanat röpke életünk. Mégis úgy gondolom sok szépséget vihetünk belőle odaátra is, beleértve azokat a kamaszkori bohóságokat is.Szeretettel ölellek. Lena
trendo: (10-17-2009 @ 11:44 am) Igényes, szép, gondolatébresztő. Grat.
aranytk: (10-18-2009 @ 01:16 pm) Drága Lenácska, valóban, vannak olyan pillanatok, amikor ránk zuhan az évezredekben elvesző múlandó emberi létünk, és törékenységünk. De a pillatok bennünk maradnak, és tartalmassá teszik életünket. Köszönöm szépen, hogy megálltál, és olvastál! Szeretettel ölellek :9
aranytk: (10-18-2009 @ 01:17 pm) Neked is nagyölelésem, Ágim! Szeretettel :)
aranytk: (10-18-2009 @ 01:19 pm) Kedves Anna! Bizony, elgépiesedtünk, és elrohanunk egymás mellett. Pedig egy-egy találkozásból, vagy bizonyos korszakokból, amiket magunk mögött hagyunk, azokból tevődnek össze apró mozaikjaink, amiket majd magunkkal viszünk. Köszönöm kedves hozzászólásodat, és várom, hogy elolvassam a Te hasonló gondolataidat is! Ölellek, Kati
fényesi: (10-18-2009 @ 02:55 pm) Az elmúlás, az újjászületés kezdete.
Gyermekkorunk, iskolás korszakunk meghatározóak életünkben. (De melyik évünk nem az?!) Egyforma jelentőséggel bírnak. Mind más miatt.
Szépen szólt az emlékidézés!
János
aranytk: (10-18-2009 @ 04:09 pm) Igen, az életünkben minden időszak meghatározó, de akár bármelyik pillanat is lehet az. Talán azért tűnik súlyosabbnak egy-egy osztálytalálkozó, mert 5 évente lépünk egyet egymás felé, s minden alkalommal, az örömteli viszontlátás mellett, ránk nehezül az élet összes addigi terhe is. Köszönöm a szavaid :) Ölellek, nagyon.
stando: (10-18-2009 @ 09:51 am) "Álmunk az éj hálóján mindig fennakadva,"... Nagyotsóhajtva ölellek... Ági
szavathna: (10-18-2009 @ 12:06 pm) Emlékezésed megérintett. Úgy szétfújt bennünket a szél, hogy az iwwiww-en találjuk meg egymást, de képről néha ismeretlenül, s lehet, hogy az utcán is elmentünk egymás mellett...
Hasonlót írtam én is majd felrakom. Tetszett és elábrándoztatott a versed! Öleléssel! Anna
szucsistvan: (10-19-2009 @ 07:45 am) bizony mi a 40 éves találkozón már nem sokban hasonlítottunk magunkra
aranytk: (10-20-2009 @ 11:40 pm) Bizony, az évek múlásával erre egyre több az esély :) Köszönöm a látogatásod, kedves István!
|
