:
Ida-Anna dala
Mikor először láttam őt
nap ragyogott a nyári égen
és virág szórta illatát
de én csak bőre selymét néztem.
Kezében pohár csillogott,
az ital vígan gyöngyözött...
hallottam szerelmes szavát
két mámorító korty között,
de poharát a földhöz vágta,
azt mondta másvalaki várja.
Hiába volt ezer igéret,
a kapuból vissza se nézett.
Hát üsse kő!
Nem bánom én.
... de hogyha visszajönne
újrakezdeném.
***
A csalódás még szinte kábít,
de tudom, holnap lesz egy másik...
a poharam majd földhöz vágom,
és én rúgom ki új barátom...
Hát üsse kő!
Mit bánjak még?
Én mindig, mindent
újrakezdenék.
(136 szó a szövegben) (975 olvasás)
trendo: (10-16-2009 @ 04:05 pm)
Ezt egy hejre ki dacos csajszi írta? :)))
almajanos: (10-16-2009 @ 04:54 pm)
Hát ez nem is annyira vers, mint inkább igazi dal. Érdekes módon én a dallamát is hallom, amint olvasom, remélem nemsokára megzenésíti valaki, tábortűz mellett, gitárkisérettel, mindenesetre nagyon jó kis, fiatalos, vidám dal. Gratulálok hozzá, és még írjál ilyen ki vidám dalokat, mert könnyed felemelő érzéssel hallgathatjuk, miután remélem, minél hamarabb megzenésíti valaki. Szeretettel üdvözöllek, aj
Eroica: (10-16-2009 @ 12:01 pm)
Nagyon szép dal... akár a Hulló levelek... Ölellek!
lena1: (10-17-2009 @ 11:17 pm)
Drága Klárika! Jó olvasni a csillogó reményt, ami versedből árad. Szeretettel.Lena
stando: (10-18-2009 @ 09:19 am)
:) Tetszik. :) Nekemdal. ;)
