Grigo: (01-31-2012 @ 09:13 pm)

Ezek nagyon mély és szomorú gondolatok, kedves Pipacs. Azért reméljük, nem csak ennyi volt......remekül megírtad! Szeretettel : Zoltán

_zizike_: (01-31-2012 @ 11:12 pm)

"Belédborzongtam" Pipacskám! A versed első része választékos, különlegesen szép kifejezései mély feleslegesség-érzést keltettek bennem, sajnos számtalanszor vívódom ilyen gondolatokkal, nagyon értem; az utolsó négy sor pedig az abszolut kilátástalan hazai helyzetet írja le számomra egy olyan jövőképpel, ami egyre valószínűbb. Nincs érték már hazánkban, eszmei, lelki, emberi, érzelmi, - csak az a -kinemondjammilyen- pénz! A versed gyönyörű, a hangulata megfelel a mának, és még csak semmi vigasztalót sem tudok mondani, legfeljebb csak annyit, hogy azért bízzunk - legalább valami Csodában! Ölellek szeretettel:) izike

hzsike: (02-01-2012 @ 01:50 pm)

Pipacskám nagy figyelemmel olvastam most is szép versedet. Nagyon sok minden van a sorokban és talán még közöttük, mögöttük is. Reménykedjünk jobb időkben, hátha... Szeretettel gratulálok:Zsike

pirospipacs: (02-01-2012 @ 04:47 pm)

Nagyon szomorú és igazságtalan dolog adta az apropóját versemnek, kedves Zoltán. Köszönöm, hogy most is megtiszteltél, mindig örülök Neked. Ölellek: pipacs

pirospipacs: (02-01-2012 @ 04:49 pm)

Előbb a szomorúság és fájdalom, aztán a tehetetlen düh vezette bennem a sorokat, Izikém. Sajnálom, hogy ezt is meg kellett írnom. Köszönet szavaidért! Ölellek: pipacs

pirospipacs: (02-01-2012 @ 04:51 pm)

Nem hagy hidegen, mert rajtam is ver egyet... így már egészen közelről érzem, Évi. Köszönöm és ölellek! pipacs

pirospipacs: (02-01-2012 @ 04:54 pm)

Annyira mélyről, hogy már fáj, kedves Edit. Gondoltam, szóvá teszem. Örülök, hogy egyetértesz, ölellek! pipacs

pirospipacs: (02-01-2012 @ 05:00 pm)

Ahogy én éreztem, amikor írtam, "komoly fájdalommal", kedves aLéb. Annyira jól érezted most is. Már régen tudom, hogy olvasol a sorok mögött is. Ismételten bevallom, csak írok, és a formák, tördelések is csak ösztönösek, és sok-sok egyéb, nekem még igazán új. Nagyon köszönöm a javaslatot, igyekezni fogok. Tőled tanulni megtiszteltetés. Ölellek: pipacs

pirospipacs: (02-01-2012 @ 05:01 pm)

Kedves Vel, előbb-utóbb mindannyian megérezzük, sajnos egyenlőre inkább a hátrányokat. Köszönettel ölellek: pipacs

pirospipacs: (02-01-2012 @ 05:03 pm)

Sajnos igaz, Attila, ami kiváltotta belőlem, az mindenképp. Köszönöm szavaidat, ölellek: pipacs

pirospipacs: (02-01-2012 @ 05:04 pm)

Kedves Zsike, nálam most éppen a remény is megdöglött. Őszintén köszönöm, hogy ismét megtiszteltél. Ölellek: pipacs

Julianna: (02-01-2012 @ 08:18 am)

Sajnos, szavaid mélyből jönnek. Komolyan el lehet ezen is tünődni: ..."holnap hogyan tovább, dolgozni, vajon miért?"...Szeretettel olvastalak kedves Pipacs! Tetszik a versed. Edit.

naiva: (02-01-2012 @ 10:07 pm)

Annyira igaz, az embernek belesajdul a szíve... Ebben az országban már mindenkit megnyomorítanak, ellehetetlenítenek. Spontánnak érzem a versed, elkeseredett kitörésnek. Én azért bízom, hogy a "haza" nem merül feledésbe. :( Ölellek: Zsuzsi

a_leb: (02-01-2012 @ 10:16 am)

Nagyon mélyről, komoly fájdalommal jött elő ez a vers bennem, ahogy olvastam. Nagyon szépen vezetted, és úgy éreztem, hogy a ritmusváltásokkal végigvittél a kiváltani szánt érzelmek hullámvasútján. Bár bátran bántál a formával, mégis arra biztatnálak, törd meg erősebben a gondolatokat ott, ahol erősebben akarsz súlyozni. Remek a versed, örömmel olvastam. aLéb

lena1: (02-01-2012 @ 10:17 pm)

Szívemből írtad ezt a szép és fájó verset drága Pipacs! Ölellek nagyon. Lena

Velina: (02-01-2012 @ 10:30 am)

Elgondolkodtató szép írás

Attila61: (02-01-2012 @ 10:47 am)

Keserű, de igaz sorok Pipacs, remekül megírva! Szeretettel olvastalak! Attila

LEKA: (02-01-2012 @ 12:35 am)

Látom téged sem hagy hidegen a téma...Erős, kifejező,..:))))

pirospipacs: (02-02-2012 @ 04:56 pm)

Zsuzsikám, valóban spontán, mint minden versem, írásom. Azt írom amit érzek, amit látok. Ezt is okkal írtam. Sajnos, egyetértünk. Van itt baj, elég. Ölellek: pipacs

pirospipacs: (02-02-2012 @ 04:58 pm)

Valóban fájó, drága Léna. Mindig abban reménykedem, hogy rosszabb már nem lehet, mégis... Ölellek: pipacs

pirospipacs: (02-02-2012 @ 05:03 pm)

Kedves Ervin! Sajnos, a szekeremet mások futtatják. Bizonyára voltál már úgymond kiszolgáltatott helyzetben (pl. munkáltatónak). Szomorú tény, hogy az ember ma semmit sem számít. Ha beleolvasol a régebbi prózáimba, látni fogod, hogy tudok én szépséges csodákról is írni. Most viszont nem megy az álmodozás. Bevonzani a jót, beengedni az életünkbe. Hát... én beengedném, kész vagyok rá. :) Tudom, hogy az emberek lelkének nem ez kell, de sosem azt kapjuk, amit megédelmelnénk. Mondják, szerethető vagyok. Sokan szeretnek, valóban. Mégis, arra vágyom, hogy csak egy szeressen, de az igazán, tiszta szívvel. Sokan vagyunk így... Köszönet szavaidért! Ölellek: pipacs

pirospipacs: (02-02-2012 @ 05:10 pm)

Ferikém, van az úgy, hogy a hit megrendül, a bizalom pedig elúszik. Nap mint nap, csak a gond gyűrűzik. Komoly problémákkal küzdenek az emberek, sokan. Anyagi, erkölcsi és egyéb. Most ezt jött ki belőlem, és így, ahogy leírtam. Ilyen tíz perc az életemből, egy nehéz nap után. Annak örülök, hogy meg vagy vele elégedve, mint verssel. :) Köszönettel ölellek! pipacs

haaszi: (02-02-2012 @ 05:39 pm)

Helyetted is reménykedek, kedves Pipacs, hogy jobbra fordulnak a dolgok. Tudom, sovány vigasz. De már annyira a béka feneke alatt vagyunk...Addig is tegye mindenki, amit tehet, amit tud ezért...

sodrelap: (02-02-2012 @ 06:08 pm)

Akár én is írhattam volna..., de ez nem plágium:-))), phd -ra fel(be)terjesztve:-))), ne szomorkodjunk...:-) Üdv., Pali

AranyosiErvin: (02-02-2012 @ 06:17 am)

Kedves, Jó Pipacs! Megértelek, de nem jó irányba futtatod a szekered. versed fájdalmas, lemondó, reménytelen. Elolvastam a hozzászólásokat is. Röviden - és cseppet sem választékosan úgy fogalmaznék: Szar a helyzet és mi szépen nyomjuk bele a fejünket a kakiba! Egy kicsit próbáljunk már együtt gondolkozni! A siránkozások nem húzzák ki a kátyúból a szekeret. Ha padlón vagy nincs veszteni valód, akkor meg álmodj már egy szebb jövőt, használd költői vénád arra, hogy felemeld a csüggedőket. Mutasd meg nekik, hogy te hogyan tudnál elképzelni egy szebb világot. Milyet szeretnél? Írj inkább arról! Ne hidd, hogy én dőzsölök az anyagiakban, de hiszek az emberekben, a lélekben. Hiszem, hogy ez így nem folytatódhat, ennél csak szebb világ jöhet. A környezetszennyezés ellenére a természet, a földünk gyönyörű. A természet sosem adja fel. Csodáld hát és segíts neki. Írj felemelő verseket! Képzelj el egy szebb világot! Bátorítsd azokat, akiknek már nincsen támaszuk. A szeretet mindent képes gyógyítani, Szeresd először Önmagad. Különleges vagy és egyedi! Reggelente állj meg a tükör előtt, nézz szeretettel Önmagadra és mosolyogj erre az érző szívű, kedves emberre, aki te vagy, mert megérdemli, mert szerethető... Legyen szép napod, szeretettel: Ervin

pirospipacs: (02-02-2012 @ 07:25 pm)

Igen, Irénke, a vigasz is egyre soványabb. Igaz, ha már vigasztalni sem fogunk tudni, akkor lesz a legnagyobb baj. Köszönettel ölellek. pipacs

Nagyur: (02-02-2012 @ 07:25 pm)

Kedves Pirospipacs! Sajnos ilyen a világ. nagyobbrészt kegyetlen, embertelen a rendes emberek számára és nem válik a gazdag rétegek kárára. Mélyről, szívből jövő verset írtál. Átérződik a lelki fájdalom, a csalódottság és a reményvesztettség. Igen, ilyen az uniód. Csak kihasznál és eltapos. nem baj ha meghalsz, hiszen oly sokan vannak még. Ez az elv irányít egyre inkább. Ez tragikus. A hazáról pedig már szó sem esik. Azért fel a fejjel! ne add fel soha. mert akkor minden reményed elszáll tova! Jó éjt! Gyula

pirospipacs: (02-02-2012 @ 07:28 pm)

Pali kedves, még megírhatod, igaz, sokat kell rajta változtatnod, hogy ki ne derüljön! :) Pl. A, Te tyúkod, tojjon csak nyugodtan a régi fészkébe! :)) Köszönöm, hogy kicsit felvidítottál hsz-eddel. Ölellek, pipacs

pirospipacs: (02-02-2012 @ 07:34 pm)

Vajon, mennyire mélyre tudnak még bennünket taposni? Az én korosztályomnak bizony, csak a bizonytalanság jár, ki tudja meddig még. Ahhoz, hogy nyugdíjas legyél, még fiatal vagy, ahhoz, hogy dolgozz, pedig öreg, de beteg se legyél, mert akkor is csak púp vagy az országnak a hátán. Fogadd hát el, ami van, és vigyázz, meg ne fulladj a gombóctól a torkodban. Ezek az érzések motoszkálnak bennem most is. Köszönöm, hogy megtiszteltél. Ölellek: pipacs

Malan: (02-02-2012 @ 08:24 pm)

Kedves Pipacs! Ahol a szív, ott a haza. Pillanatnyilag benned, bennünk. És nem azokban, akiknek a pénz vagy a hatalom dobog a mellkasában. Szomorú a versed, szomorú a valóság is, ami "ihlette". Nem is nagyon tudok mit írni azon kívül, hogy fel a fejjel, bízni kell benne, hogy jobb lesz, még akkor is, ha indokolatlan. Egyszerűen azért, mert mást nem tehetünk. Még annyit, hogy szerintem is nagyon jó megoldás, hogy az utolsó sort rímtelenül hagytad (illetve belső rímmel), mert felerősíti az amúgy is nagy hatást! Jó vers, erős! Üdvözöllek: András

szilfer: (02-02-2012 @ 08:26 am)

Pipacskám, versedben a magánélet cseppet sem szívderítő gondjai mögé most odalopózik alattomosan a társadalmi kilátástalanság. Óhatatlanul fölmerül a kérdés, hogy érdemes e így élni, küszködni tovább? Erre csak azt tudom mondani, hogy igen, mindenképpen érdemes! A hit és a bizalom - önbizalom mindenképpen meghozza majd a gyümölcsét, de tenni is kell érte, nem is keveset! "Az nem lehet, hogy ész, erő/ És oly szent akarat /Hiába sorvadozzanak/ Egy átoksúly alatt." - írta ezt egy olyan ember, aki nálunknál sokkal többet tudott, és sokkal kilátástalanabb körülmények között élt. Ennyit fűznék a tartalomhoz. A versed hűen tükrözi lelkiállapotodat, formailag is kitűnő. Külön tetszik. hogy a zárósor rímtelenül csattan. Gratulálok, és kívánok jobb kedvet, bizakodóbb verseket! Szeretettel ölellek, most is, mint mindig, Feri.:))

pirospipacs: (02-03-2012 @ 04:38 pm)

Azt hiszem a szomorú valóság, egyre nehezebb lesz, kedves András, mindannyiunknak. Örülök, hogy tetszik a vers, mert ez azt jelenti, hogy spontán jól működik bennem valami. Pl. az írás valamelyest. :) Köszönettel ölellek, pipacs

pirospipacs: (02-09-2012 @ 05:43 pm)

Azt hiszem, már kifutottam (tunk) az időből, de igazad van, már senki másért, csak önmagunkért, és szeretteinkért. Köszönöm, hogy a kertek alatt is jártál. :)) Ölellek, Kapitány! pipacs

Captnemo: (02-09-2012 @ 08:05 am)

Szó se róla, elég reménytelen képet festesz ebbe a valóban hideg világba. Aztán versed olvasva az jutott eszembe: hogy kiért? Önmagadért. Ahogy egykoron írtam én is: Önmagadért, rendületlenül. Hogy az emberség miért, és kiért? Az Emberségért. Látod, annyi célt mutattam, hogy csak ki ne fuss az időből!:)))