Malan: (12-08-2011 @ 02:29 pm)
Jaj, ez nálunk is pont ilyen most, félő, hogy elfújja az egész várost... :-)) Remekül megírtad! Üdvözöllek: András
tuzeskaroly: (12-08-2011 @ 02:39 pm)
Írásod rendkívül idő-szerű, és drámai (szél) erősségű. Gratulálok:Károly
Summer: (12-08-2011 @ 03:41 pm)
Nagyon illik a versed ehhez a mostani időhöz, tetszett. Ölellek: Zsu :)
pirospipacs: (12-08-2011 @ 04:02 pm)
Ráadásul kifúj belőlünk érzéseket is... Köszönettel ölellek, András. pipacs :)
pirospipacs: (12-08-2011 @ 04:03 pm)
A dráma a sorok mögött rejtőzik, gyanús nekem, hogy észrevetted kedves Károly. Köszönöm jöttödet. pipacs :)
pirospipacs: (12-08-2011 @ 04:04 pm)
Illik a hangulatomhoz is Zsu. Örülök, hogy olvastad. Ölellek: pipacs :)
Malan: (12-08-2011 @ 04:29 pm)
Hűha, újraolvastam (párszor), és most már azt hiszem, hogy ez egy nagyon szomorú vers, és nem is a szélről szól... Első olvasásra simán összemostalak (mint lírai alanyt) a siető párból a nővel, pedig egy sorral előrébb egyértelműen az egyedüllétről szólsz, nem is beszélve a végéről, ami így egészen más megvilágításba kerül.... De ha te nem az a nő vagy, akkor... a versed egészen megrázó képe a magánynak! És akkor is gratulálok hozzá, mert nagyon jó! :-D Üdvözöllek: András
Malan: (12-08-2011 @ 04:32 pm)
A formája meg egészen forgószélre emlékeztet! De most már tényleg befejezem... :))
pirospipacs: (12-08-2011 @ 04:42 pm)
Ezek szerint ,Te is visszaolvasol. András:))) Bizony, néha csak álca a természet a verseimben. Az igazság mindig a szavak mögött rejtőzik. :) Most rátapintottál a lényegre. Őszintén köszönöm szavaidat! Ölellek: pipacs :)
pirospipacs: (12-08-2011 @ 07:14 pm)
Ja, és ma valóban kegyetlenül fújt a szél, viharos forgószél. Végül is ebből született a vers, tehát azért tévedésről szó sincs. :)
hzsike: (12-08-2011 @ 07:46 pm)
Kedves Pipacs!
Megrendítően szépek és fájdalmasak a soraid.Szinte minden versedből árad az őszinteség, és olyan mély érzéseket tudsz eljuttatni felénk választékos gazdag szókincseddel, hogy szinte nekünk is fáj, az, ami Neked.
Remekül átjött a magány, a reménytelenség, a körülötted lévő "üresség"szomorú hangulata.
A szél meg csak még pluszként rátett egy "lapáttal"!
Gratulálok szépséges versedhez.
Szeretettel:Zsike
_zizike_: (12-08-2011 @ 09:24 pm)
hát, ... nahát! ezen már délután is elbőgtem magam, azt hittem most könnyebb lesz. Szívemből szóltál Pipacs, gyönyörű, szívszorító versedben. Ez a mai fergeteges szél ... , jó megszemélyesítés, tetszik. :) ölellek szeretettel: izike
szilfer: (12-08-2011 @ 11:45 pm)
Lámcsak, sosem lehet tudni, honnan fúj a szél!:))
Érdekes gondolatmenet, szeretettel olvastalak. Gratulálok, Feri:))
LEKA: (12-09-2011 @ 04:31 pm)
Valóban megőrült, mert madnem elsodort, menni is alig tudtam... Nagyon jó, kifejező a versed:)) Örömmel olvastam:)) Éva
pirospipacs: (12-09-2011 @ 04:56 pm)
Drága Zsike! Azt hiszem születési hiba, hogy mindenben megbújok, néha rejtve, néha egészen nyilvánvalóvá teszem. Csak őszintén tudok írni, még a csodákról is. :)) Őszintén köszönöm, kedves szavaidat, és örülök, hogy szereted a verseimet. Ölellek: pipacs :)
pirospipacs: (12-09-2011 @ 05:01 pm)
Drága Izike! Ha megkönnyezted, az nem lehet véletlen, és bizonyára nem (csak) a vers volt az oka... Megéltél benne valamit, felszakadt, a sorok hatására. Néha egy 5 perces vers, világokat képes megmozdítani bennünk. Köszönettel ölellek: pipacs :)
pirospipacs: (12-09-2011 @ 05:02 pm)
Bizony Feri, kavarog a szél, néha hoz, néha visz... Köszönöm, hogy idefújt Téged is.:))) Ölellek: pipacs
pirospipacs: (12-09-2011 @ 05:03 pm)
Drága Évi! Minket ugyan az a szél lökdösött. :))) Köszönöm, hogy megtiszteltél! Ölellek: pipacs
agnes: (12-13-2011 @ 10:34 am)
Húúú míg olvastam tudtam, meséltél a széllel. Ez nem csak széllökések halmaza, talán egy örült vihar pusztításának sora. Tetszett a versed szeretettel agnes
pirospipacs: (12-13-2011 @ 11:41 am)
Előfordul, hogy a szél nem csak a kabátot fújja. :) Köszönöm szavaidat kedves Ágnes! Ölellek: pipacs :)
