2012. szeptember 20.
hzsike: (09-20-2012 @ 04:27 pm)
Kedves Pipacskám!
Nagyon szeretem a verseidet, és mindig örömmel ovasom az újakat. Gyönyörűségeset írtál most is.Többször is visszajövök még...érdemes.Nagyon tetszett. Szeretettel voltam itt:Zsike
sodrelap: (09-20-2012 @ 09:25 pm)
A természeti képek mellett bölcsességek is jelzik, fontos és értékes dolgokról írtál, az élet paradox dolgait pendítetted meg számunkra, igényesen...
Ölel. Pali
Lyza1: (09-21-2012 @ 03:18 am)
Ismét nagyszerű, bölcs sorokat olvastam tőled Pipacska!...Néha visszavágyjuk az "átlépett perceket," úgy ahogy írod. Igen letisztult üzenet a világnak! Gratulálok! Lyza
Teru: (09-21-2012 @ 08:28 pm)
Drága Pipacsom, édeskés-szomorú képeid bennem is tavaszi vágyat ébresztettek, deaztán arra gondoltam, pár rövid hónap és újra virúlnak a kertek:-) Örömmel olvastam szép versed.
Szeretettel Teru
pirospipacs: (09-22-2012 @ 03:50 pm)
Köszönöm, hogy szereted, kedves Zsike. :) Ölellek. pipacs
pirospipacs: (09-22-2012 @ 03:52 pm)
Mondhatnám, hogy "sajnos" ismerem az embereket is, kedves Pali. :) A természet szerelem, az emberekkel pedig együtt kell élni. :) Ráadásul nekem is vannak átlépett perceim. Ölellek. pipacs
pirospipacs: (09-22-2012 @ 03:55 pm)
Lyza, drága. Sosem szeretettem nagy bölcsességeket mondani, mert azt a legkönnyeb. :) Nem is annyira másokról szól... csak azokról is, akik olykor átléptek, elmulasztottak, nem fordultak vissza, halogattak, latolgattak... és sutty... :) Ölellek. pipacs
pirospipacs: (09-22-2012 @ 03:57 pm)
Hát persze, drága Teru, a kertek mindig újjáélednek, csak mi nem biztos, hogy meg tudjuk tenni. :) Köszönettel ölellek. pipacs
pirospipacs: (09-22-2012 @ 03:59 pm)
Ezek szerint Neked is voltak, Editke! :) Már nem is vagyok egyedül. :) Nagyon köszönöm! Ölellek. pipacs
Malan: (09-22-2012 @ 06:06 pm)
Húú, Pipacs, ez nagyon-nagyon így van! Amit itt megírtál, azt épp így érzem én is, úgyhogy nagy élmény a versed! :-) Az első két verszak természeti képeiből nagyon szépen bomlik ki a 3-4 versszakokban a mondanivaló és remek a ritmusa is, sodor a vers. Gratulálok, és persze üdv! :-) András
naiva: (09-22-2012 @ 08:22 pm)
Milyen igaz pipacskám... Már a cím is nagyon eltalált. Lassítani kellene, le a gázról a lábakat és irány dél:) De csak rohanunk, sokszor nem arra, amerre szeretnénk... Ölellek: Zsuzsi
Julianna: (09-22-2012 @ 09:59 am)
Nagyon érdekes gondolatok. El is gondolkodtam az "átlépett perceken"... Ilyen az életünk. Élvezettel olvastam. Puszi. Edit.
lena1: (09-23-2012 @ 03:51 pm)
Csodálatosan szép a versed drága Pipacs:)
Mindig örömmel és nagy szeretettel olvaslak.
Ölellek.Lena
pirospipacs: (09-23-2012 @ 04:07 pm)
Ugye, András? Mennyire érzi az ember időnként, hogy meg kellene állni, vagy megfodulni és visszamenni. A szomorú az, hogy leginkább nem tesszük meg, csak utólag sajnálkozunk... amikor már késő. Köszönöm, őszinte szavaidat. :) Ölellek. pipacs :)
pirospipacs: (09-23-2012 @ 04:09 pm)
... és leginkább nem arra, amerre szeretnénk. Kellene már egy jó szélirány, Zsuzsikám, amíg nem késő. :) Ölellek. pipacs
pirospipacs: (09-23-2012 @ 04:11 pm)
Én pedig mindig nagy örömmel és szeretettel fogadom, drága Léna. :)) Most is! Köszönetettel ölellek. pipacs :)
Attila61: (09-24-2012 @ 02:03 pm)
Szeretem a verseidet, jók, megérintenek. Szeretettel olvastalak! Attila
a_leb: (09-24-2012 @ 03:55 pm)
Pipacs, gondokodtam mit is írhatnék a versed alá, hiszen sokan, sokféleképpen dícsérték már itt. Nem véletlenül, mert a természeti képekbe foglalt sorolás építkezésében ott van az a belső feszültség, amit a könnyed szomorúság mellett érzek. Remek az építés, visznek a képek, belül tart a többes szám első személy, és ott van a vers zárásában az a hiány, amit bizony sokan érzünk, és ilyenkor ősszel pedig fokozottan. Picit most többet tettél, és nagyon szépen, a belső tartalomra, ami "jól áll" a versednek, örömmel olvastam.
aLéb
pirospipacs: (09-24-2012 @ 08:17 pm)
Örülök, hogy így van Attila. :) Ha csak néhány ember szereti, már akkor is megéri. Köszönettel ölellek. pipacs :)
pirospipacs: (09-24-2012 @ 08:21 pm)
Jól érzed, aLéb. :) Volt bennem feszültség, és szomorúság is amikor írtam. Mégis, azért vetítettem többekre, és nem csak magamra, mert gondoltam, hogy nem vagyok egyedül ezekkel az érzésekkel. Általánosságban sokunkra igaz lehet... :) Azért mindig izgulok, hogy vajon, hogyan fogadod. :))) Köszönettel ölellek. pipacs :)
