:
Tavaszváró
Nagyon várom már a Tavaszt –
Talán hoz majd nékem ezt, meg azt…
Az illatos, szép gyöngyvirágok,
szívemben egy szebb világot –
Talán majd a májusi Nap
sugarától lelkem újra éled,
s képes leszek
örülni a szépnek –
Talán elfeledem vereségem,
s talán újra belém szeret Feleségem –
Talán Anyám is jobban érzi magát,
ha lágy szellő felénk hozza
az áradó Duna különös illatát –
Talán nyílik majd egy kis virág
valahol csak nekem,
tisztán, üdén, szerelmesen –
Talán jobbra fordul életem,
s talán elkerül a félelem –
Nagyon várom már a Tavaszt –
Talán hoz majd nékem ezt, meg azt…
2007-03-17
M
(82 szó a szövegben) (751 olvasás)