:
A szomszéd szoba titka
A szomszéd szobában halkan sír egy idős néni…
A kórterem most is hófehér és csillogóan tiszta. Néhány ágyon fájdalmak tengetik
napjaikat. Egyikük a nővértől éppen inni kér.
A szomszéd szobában halkan sír egy idős néni – és engem ezer év fájdalma tép darabokra ebben a gyönyörű, imádott világomban…
Csak lassan, nagyon lassan alkonyodik. A hatalmas üvegtáblák a Nap utolsó sugarait is örömmel engedik ágyamhoz.
A szomszéd szobában halkan sír egy idős néni – és az álom errefelé csak nagyon lassan érkezik. A megváltó álom, amely a mindennapok fájdalmát is képes elfogadható boldogsággá varázsolni.
Gondolataim most egy másik szobában járnak. Kopott, régen festett falai, gondozatlan bútorai szegényes gazdára utalnak. Egyik ágyon Édesanyám alszik békésen – azt mondta az orvos; már többé nem fog felébredni. – Csendesen ülök és nézem, ahogyan egy élet szorgalmas, fárasztó munkáját a múló idő lassan örök álommá változtatja… És valaki vagy valami lassan ellopja tőlem Anyámat…
A szomszéd szobában halkan sír egy idős néni – és én ébrenlétem utolsó pillanataiban a Holdat pillantom meg az égen, - óh, az a mindent ígérő Hold…
Most minden elcsendesedik – csak a szomszéd szoba sír nagyon halkan…
2013.09.26.
M
(188 szó a szövegben) (441 olvasás)
