:
Lélegzik e táj, bár halottnak hiszik,
Víz fölé hajlik a dús fűz, szomorú,
Lóvásárt álmodik a kilenclyukú,
Sárgult fűcsomók közt virágzik a szik.
Suba, kalap botján, túrásba szúrja.
Nádszálak derekán hűs szellő játszik,
Szétszéledt a nyáj, csak porfelhő látszik,
Bár, ha visszanéz, hogy vigyázzák, tudja.
Szárnya csonk, repülést álmodik csupán
A mocsárba ragadt borzas gulipán,
Délibáb ma már tűnt szivárvány hídja.
Csak hever. Fejében furcsa kis dallam
Döngicsél. Hajnalt vár. Dúdolja halkan,
Fagyos szél árvalány haját simítja.
(80 szó a szövegben) (904 olvasás)