Költő vagyok, mondják. De mit ér karizmám?
Neki fél világ csügg ámulva karizmán.
Száz kiló tiszta hús, csont, izom, bár hiú,
Szát tát csak, s dicsérik: milyen vicces fiú!

Ha én szólok, legyen az maga a csoda,
Nem hallja meg senki, nem is figyel oda!
Így aztán nem csoda; kihalnak a versek,
S virágoznak, nyílnak újabb edzőtermek.

Így van ez jól! Szólok, s homlokomra csapok:
Ő dolgozott rajta, nekem meg adatott.