:
Nem tudom, hogy ez mit jelentsen,
Hogy annyira bús vagyok;
Egy mese jár egyre fejemben,
Mely békén sosem hagyott.
Sötétedik, s hideg van.
A Rajna zúg le ott,
És lám, a lemenő napban
A hegycsúcs felragyog.
A legszebb szűzleány ül
A csúcson odaát.
Ékszere aranyfényt szül,
Fésüli aranyhaját.
Aranyfésű siklik a hajban,
Közben zengi dalát,
És egy csodálatos dallam
Csendül hegyen völgyön át.
A hajóst kis csónakában
Vad fájdalom tölti el;
Nem lát zátonyt az árban,
Csak fel, a magasba figyel.
Hullám jő, d hajós hajójával
Végül víz alatt marad;
És mindezt, bűvös dalával
Lorelei tette csak.
(98 szó a szövegben) (907 olvasás)