:
A mosoly országa bús múltba merül,
S még sárga kabátod melleden feszül,
Hidd a prófétának, amit súg, segít:
Ez a század már a huszonegyedik.
Köpsz rá vitézül, nyálad, véred freccsen,
És nem érdekel, hogy veszítsz e meccsen,
S míg magad gyújtotta máglyád füstölög,
A tapsoló tömeg részegen röhög.
Minden kóbor kutya csak rád vicsorog,
Köpenyed is poros, rászáradt mocsok.
Öntudatlan ölöd magad, te dőre,
Ugrasz szakadékba, vagy nagybőgőbe,
Túlfeszíted a húrt, pendíted, ríjon;
Rég pokolra szállt, nem támad fel Villon!
Csak rossz lőrék, cafkák, lotyók, mi marad,
Sínekre fekszel, de nem jár már vonat.
(95 szó a szövegben) (891 olvasás)