:
Mindent tud a versről, mit tudni lehet,
Műveli, tanítja; ez már döbbenet!
Utolérhetetlen, elkaphatatlan,
Naponta támad fel száz új alakban.
Amikor egy műtől szíve megdobban,
Há-esz-ben írja át, csak sokkal jobban;
Ihletforrásának bármi megfelel.
Könnyű kézzel emel ki, át, fel, meg, el.
Sárból épít várat, s ragyog, mint arany,
Szálfa fogpiszkáló, mert faragva van,
Tökéletességben lobog nagy hite,
Bűvészkedik ádáz módon: Katt ide!
Felbukkan, élre áll, frissül, nem egyszer;
Akárki láthatja: igazi mester.
Bíztat, nógat, serkent, int, míg bereked:
Költő, alkoss te is remekműveket!
(141 szó a szövegben) (868 olvasás)