[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 243
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 244

Jelen:


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Cím: Útközben
Szerző: felix - Szalay Sándor
(12-04-2011 @ 01:03 pm)

:

Hittem egykor a szép mesékben,
Hogy majd elnyeri jutalmát a jó,
S hogy célba ér a legkisebb fiú.
Indultam, mondván: Ki, ha én nem?


A világot jártam. Mindig új;
Hittem, utat mutat a szivárvány,
Ha fejét veszik, pusztul a sárkány,
S valóban égig ér a paszuly.


Ki felmászott uborkafára,
Rám szólt: Már nincs is, hol a bocskorod?
Tarisznyád üres, gyomrod is korog,
Nincs mese! – Biggyeszt, lesajnálva.


Hittem később a tudományban,
Egész világunk megismerhető.
De gyökere nagy mélységekbe nő,
S lombja égig ér. Hát beláttam,


Mit tanulhatok, parányi rész.
Ha tovább lépek, csak nő a homály,
Ha fejem töltöm, megdagadva fáj,
S ködben, titok marad az egész.


Inkább maradj csak a felszínen:
Ki a való nagy búvára volna,
Ha nem figyel, megveszik kilóra.
Hagyd csak a tudományt, kis szívem.


Majd hittem az ember fiában,
Hisz’ a szabadság minden szívben ég;
Eszme magában sohasem elég.
Később kezében követ láttam,


Izzadt vele, hordta halomba,
Házat épített s kerítéseket,
Onnan mindig a szomszédra lesett;
Szívét kóros indulat nyomta:


Ott égbe száll áldozat füstje.
Elrepült a kő, célba is talált,
Nyomában osztva hirtelen halált,
S este, lásd, nyugodtan feküdt le.


Utam járom, terheim viszem,
Hisz’ annyi tévhit van az ég alatt.
Elég a dolgom, ami még maradt,
Léptem könnyű: maradt még hitem.





(209 szó a szövegben)    (881 olvasás)   Nyomtatható változat


  

[ Vissza: felix - Szalay Sándor | Művek listája ]

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.44 Seconds