Cím: Föl, föl
Szerző: felix - Szalay Sándor
(10-02-2014 @ 10:03 am)
:
Nyújtózik egyre, fel a magasba,
mert csalogatja, hívja a fény,
ismerős hangok dallama csalja,
húzza a karja; talpra, legény!
Boldogan ugrik, lépked a lépcsőn,
mind magasabbra, egyre tovább,
karba simulva várja, mi még jön,
s fent simogatja nénje nyakát.
Hajlik a térde, karja kalimpál,
csillagszemével messzire néz.
Kérdezik mind: Mondd, éhes vagy? Innál?
Népszerű ő, e hetyke csibész.
Apja nyakába ülteti büszkén,
s repteti feljebb, ő csak nevet,
senki se látja, nem lesi, mint én;
egy csillagot már rég zsebre tett.
(67 szó a szövegben) (147 olvasás) 
|
