Még a kertben alig-alig látsz színt,
nemsokára nyílik már a jácint,
kósza felhő úszik át az égen.
Végre itt a tavasz Bátaszéken.
Nyoma sincs a városi közönynek,
idősebbek sváb nyelven köszönnek.
Lajvér patak és Kövesdi árok
évek óta közöttetek járok.
Orbán hegyen fenn a kápolnától
kitárul elém a táj Tolnából,
apró házacskákkal körülvéve
templomtorony magaslik az égbe.
Mondták viccből: ez a falu város,
akárhol jársz, ha nem poros, sáros.
Gúnyolódni ma mindenki restell,
megsértődne ám a polgármester.
Minden utca széles, nem sikátor,
csak a neve volt régen Cikádor.
Bátran hátradőlhetünk a széken,
szép az élet most is Bátaszéken.