Amíg a világot járod,

                                                           s elringat az óceán,

                                                           hajódon valahol délen,

                                                           ki tudja, gondolsz-e rám?

 

                                                           Nem volt még huszonkét éves

                                                           az ifjú, egy tengerész,

                                                           ki zúgó viharban, szélben

                                                           bátor és mindenre kész.

 

                                                           Parton a vendéglős lánya

                                                           sem tudta, milyen a vágy?

                                                           A haja szőke volt, selymes,

                                                           hangja oly kedves, oly lágy.

 

                                                           Szerelmük kinyílt egy éjjel,

                                                           akár a narancsvirág.

                                                           Azt hitték, övék az élet,

                                                           övék az egész világ.

 

                                                           Másnap, hogy pirkadt a hajnal,

                                                           és üzent a kapitány,

                                                           útjára indult az ifjú,

                                                           s magára maradt a lány.

 

                                                           Amíg a világot járod,

                                                           s elringat az óceán,

                                                           hajódon valahol délen,

                                                           ki tudja, gondolsz-e rám?