| Küzdőtér |
|
|
|
Cím: Gyuszika elveszett III
Szerző: Teru - Gligorics Teru
(11-09-2011 @ 12:05 am)
:
Gyuszika elveszett III.
-Néni, kéjem, téged hod hívnak? - Kérdezte Gyuszika a konyhában sürgölődő asszonyt.
-Mária néninek, Gyuszika. Most gyere ide szépen és mond el hogy tévedtél el.
-A málnától.
-Milyen málnától?
-Ami a kejtben van. Nem volt hozzá cukoj.
-Na jó, de attól még nem tévedsz el.
-De igen, mejt elmentem a boltba cukojéjt.
-És nem tudtál hazamenni?
-De igen.
-Hát akkor hogy tévedtél el?
-A kutusz miatt, azéjt.
-Milyen kutya miatt?
-Ami a bolt előtt volt az miatt. Cak meg akajtam szejetgetni de elszaladt.
-Te meg utána, ugye?
-Igen, de nem éjtem utól, nadon szaladt.
-Hát idefigyelj, fiam, ilyet nem szabad csinálni! Sok rossz ember van a világon és sohasem lehet tudni mi történhet. Elvihetett volna valaki és akkor sohasem találtak volna meg.
-Tuuudooom - pityergett Gyuszika - Anuci mondta vidázzak mejt elvisznek a cigánok.
-Mi cigányok vagyunk és látod, mégsem vittünk el. Csak hazahoztunk hogy nehogy bajod legyen. Most figyelj ide: ha még egyszer ilyet csinálsz én punyéllak el, értetted? Szegény anyád, képzelem mennyire kétségbe van esve!
-Késszégbe?
-Kétségbe! Azt jelenti, aggódik rajtad. No ne bőgj, inkább én kiabáljak rád mint valami őrűlt egy elhagyatott raktárban.
-Szegén anuci, többet szoszem medek kutusz után Májia néni, cak ne kiabájjon. Nem szejetem ha hajagudnak jám.
Kopogtak az ajtón. Mária néni megtörölte kötényében a kezét és kinyitotta az ajtót.
-Jaj, a plébános úr! Dicsértessék! Kérem jöjjön beljebb!
-Sietek Mária néni, csak épp erre jártam és gondoltam beszólok Sárikával kapcsolatban. Meg kellett cserélni az énnek kar próba idejét, mondja már meg neki hogy kilencre jöjjön holnap.
Ekkor vette észre Gyuszikát.
-Gyuszika, te mit keresel itt?
-Plébános új, plébános új! - Gyuszika szinte a nyakába ugrott. - Jaj, de jó hod vad! Vidél haza plébános új, nem tudom hod kell hazamenni.
-A Tisztelendő Úr ismeri ezt a kisfiút?
-Persze, odajárnak hozzánk a templomba. Mi már fagylaltoztunk is együtt, igaz-e Gyuszika? De hát nem értem, hogy került ide? Hiszen egészen másik városrészen laknak.
-Az uram találta meg a városban, egyedül csavargott. Hazahozta ide. Most épp a rendőrségen van bejelenteni, már biztosan keresik a szülei.
-Majd én hazaviszem, Mária néni, tudom hol laknak. Gyere, Gyuszika, egy-kettőre otthon leszel.
-A Szájika isz jöhet?
-Most nem, de Mária néni biztosan elengedi játszani ha majd minden lenyugszik itt is, ott is.
A Plébános úr megnyomta a csengőt Gyuszikáék ajtaja előtt, de nem nyitott ajtó senki sem. Próbálta még egyszer-kétszer, de tudta, hiába. Nincsenek idehaza. Gyorsan elővette a noteszát és írt valamit, Gyuszika nem tudta elolvasni mit, majd bedugta a papírt az ajtó alatt.
-Gyere, fiam, elmegyünk a parókiára. Biztosan téged keresnek, azért nincs idehaza senki.
Mária néni épp az asztalra tette a vacsorát amikor megjött az ura. Két idegen volt vele, egy nő meg egy férfi.
-Látod, mondtam hogy nem lesz baj! Ezek a Molnárék, épp a rendőrségen voltak ők is amikor odaértem. Kérem, foglaljanak helyet, - udvariaskodott a házigazda.
-Gyuszika hol van? - tördelte kezeit Molnárné.
-Nincs már itt lelkem - mondta Mária néni.
-Hogy-hogy nincs már itt? Mi történt?
-Na, ne ijedjen már meg, minden rendben van. A Plébános úr elvitte haza.
-Haza? De nincs otthon...No nem baj, bizonyosan a parókiára vitte, majd benézünk oda hazafelé. De hogy tudnám maguknak megköszönni a jóságukat? Szinte nem is merek belegondolni mi minden történhetett volna vele.
-Nem kell azt megköszönni, kedveském, emberi kötelességünk egymáson segíteni. Ha az én gyerekeimmel történne valami, beleőrülnék. Csak a helyükbe képzeltem magam, ennyi az egész.
-Hát akkor Isten fizesse - nyújtotta kezét apuci. - Molnár Ferenc a nevem.
-Komáromi János - viszonozta a kézfogást a cigány ember.
-Még csak egy valamit, itt a címünk, ha netalán újra beleszaladna Gyuszikába. Vele sohasem lehet tudni. Sokszor úgy érzem, az ártatlansága keveri a legnagyobb bajba.
Ezen mindannyian jót nevettek.
-Adok magának egy jó fakanalat, asszonyom, - szólt közbe Mária néni. - Majd az kineveli belőle. De azért ne nagyokat csapjon arra a szegény gyerekre.
-Anuci, anuci!!!! -Ugrott a nyakába Gyuszika. - Meglettem! Juj, honnan van az a fakalán? Azt mondta Májia néni, engem nem szabad elpunélni. Vedél nekem ed kutuszt noooo! Ojjan éééédesz! Majd veszünk neki fadit, ude, anuci?
(671 szó a szövegben) (840 olvasás) 
|
[ Vissza: Teru - Gligorics Teru | Művek listája ] |
|
|
|
|
|
