Fullextra.hu

:
Samway

Csomagolás meglepivel

Gyöngyi már hiányolja szüleit...

Végre folytathatjuk utunkat. Valeyrac herceg meggyógyult így ha nem habarodik bele a vajda lányába akár indulhatunk is. Mi Gyöngyimmel megbeszéltük , hogy nem állunk egy helyben és a tél beállta előtt hajóra szállunk, mert már kívánkozik haza a végtelen síkságok szabadságát élvezni.
Habár nem vallja be de hiányoznak már rég nem látott szülei is.
A tervem a következő ; elegendő élelmiszerrel megrakott társzekérrel útnak indulunk és most kihagyunk egy megállót, mégpedig Schaanwald-i Muskátli fogadót csak érintjük ha netán kell valami. Úti célunk Vaduz ahol galamb postával foglaltam helyet a Tivoli Wald szállóban. Tehát ezen éjszakán kell meghoznia a döntését Zarver grófnőnek, hogy jön a herceggel tovább vagy sem.
A fogadóssal mindent megbeszéltem és nyugodtan ülhettünk le vacsorához. Már alig vártam az indulást a vacsoránál is elkalandozott a gondolatom. Ez a kényszerű helyben járás megviselte az idegeit itt mindenkinek. Nem is haragszom senkire , mert unalmukban mindent kitalálnak. Még a tehénnel is összehozott a grófnő, hogy azzal beszélgetek meg legelek. Szerintem a brunyulusz cseppentusz jött rá. Remélem nem megy a látására.
Habár van a tarsolyomban "látuszpapiruszlevél" amit el kell szopogatni és javítja a látást.
Már szerintem a lovak se bánják, hogy indulunk.
A szolgálók pedánsan becsomagoltak mindent csak a legszükségesebbek maradtak elő.
Nagyon titokzatos volt a vacsoránál Liliom grófnő azaz Gyöngyim. Odasúgta, hogy: menj csak előre majd követlek én is van egy kis dolgom még. Én naiv azt gondoltam valami női dolog és gyanútlanul követtem az utasítását. A fogadó közös hangulatos étkezőjében teljes volt a vendégsereg, még Zárvízi gróf és családja is itt volt. A hosszú asztalnál ott ült Valeyrac herceg , mellette Tantija ( remélem csöppenésgátlóval ) Zárvízi család, jómagam s csak Liliomra vártunk.
A hangulatos világítás és a kandalló sejtelmes fénye segített a turpisságban amit kieszelt Gyöngyim a herceg részére. Azonnal felismertem mikor bejöttek az úri formát öltött Marist és Jóskát.
Liliom grófnő nagy sejtelmesen bevezette őket és mint régi ismerőseit mutatta be a társaságnak.
Nos senki sem hitte volna el a hatást , ha nincs jelen ;Zsófia de Pavari hercegnő szépsége lenyűgözött mindenkit , de legjobban Valeyrac herceget. Őt mintha bolha csípte volna meg , úgy pattant fel és a bilihordó kezet csókokkal halmozta el. Azt hiszem nekem kell most bevennem valamit , mert majd be pisiltem a visszafogott röhögéstől. Jóskát az én leleményes Gyöngyim, mint Gróf Tóvizű Mihályt mutatta be , mint akiket régóta ismer s csak most érkeztek és utaznak tovább.
Csak megpihennek. Csodák csodája , minő véletlen ugyanarra visz az útjuk, mint nekünk. A hercegnek úgy gúvadtak a szemei a hercegnőre , mint mikor hajdanán a varázs-szellentésemből szippantott. Le nem vette a szemét róla. Csacsogott egész vacsora alatt. Úgy látom a terv sikerült és a vajda lánya homályba került.
Kedvesemre jelentőségteljesen néztem, csak úgy dagadtam a büszkeségtől, hogy milyen okos és talpra esett. A vacsora régóta hiányolt csodálatos hangulatban telt el.
Azt hiszem a hercegnek oly mindegy volt mit tálalnak fel , mert amit elé tettek csak gépiesen falatozta.
Pedig a fogadós kitett magáért volt itt vadhús, szelídhús, lábasjószág, köretnek gyílkosgalóca elítélt módra, útmellett lapuló levél, őz-bandzsallikú szakács módra, szűzérmék vesszőre húzva, kolbász-csőbesütve.

Nagyon belaktunk , a sok nehéz étel szétszalajtására finom helyi és külhoni borok. Helyi borok közül a Tiroli jódlizó, a Hegyi fejbevágó, de volt Dugaszolt Egri lányka, desszertnek Likörös-punchi torta, Vanilin perec, és Ecc-pecc-bekaphecc,.
Vacsora után jót tett a séta. A herceg újdonsült barátnőjével kart-karba öltve sétáltak ki a fogadó kertjébe. A szívünk repesett a boldogságtól. Gyöngyimmel mi is egy könnyű sétára indultunk.
Zarver grófnő Zárvízi házaspárral tartott és nagyon elmélyülten beszélgettek. Alig vártam már , hogy szobánkban kettesben lehessek a kedvesemmel. Úgy érzem nagyon szép éjszakának nézünk elébe, mert a sok kedvességet és odaadást amit kapok tőle forró ölelésekkel
hálálom meg , legnagyobb örömömre. Gyönyörű estét szerzett ezzel az ötletével, hogy Marist pardon Zsófia de Pavari hercegnőt bemutatta. Mire a herceg észbe kap már be lesz kerítve , mint nyúl a vadászaton.

folyt. köv. Na mi lesz holnap

Kaprosszakállú

Samway

Végre elindultunk

Hála a kaporszakállúnak a Tanti mesterkedése nem jött be és a vajda kosarat adott a hercegnek. Neki más elképzelései voltak a lányával, mert hát a vagyon szaporítása nemcsak arisztokrata betegség, a hercegnek meg a címén kívül csak az állandóan éhes alfele van. Vagyis két pusztája van a "pusztasegge és a pusztafarka". Bocs. Zarver grófnő nem hagy fel az élcelődéssel, mármint a legelést illetően, de akkor sem árulom el a keveréket inkább csurrantson be.
Fogadósunk egy áldott lélek, nagyon nehezen búcsúzott tőlünk a bevétel miatt, no meg csak jó társaság voltunk. Zárvízi grófék még maradtak jól esik a pihenés a csendes környezetben.
Sikerült szállásadónknak az újdonsült "grófunknak és hercegnőnknek" hintót szerezni , he he a sóher Tantinak kellett fizetni. Mert a hercegnek egy fityingje se , mint azt volt említettem, és mint a püszükutya ment a Zsófikája után. De egyben örültünk is neki Gyöngyimmel. Nyugtattam is szegényt , mert ideges volt a lebukás miatt, de Maris nagyon jó játszott és a bestiának még tetszett is, hogy Valeyrac herceg kullog utána. Jaj ez a Balage de Valeyrac olyan , mint vadászkutya ha szagot fog nem engedi a vadat és most nemes vadat szimatolt. Nem is tágított az ő hintójukba vette be magát. Mihály de Tóvizű gróf mit szól ehhez ??? nehogy kikössön nálunk, de akkor a Tantit szórakoztatja. / he he / . Majd el felejtettem a legfontosabbat légipostán feladtam az üzenetet Vaduzba a "Tiroli Wald" szállóba , hogy egy szobával több az igényünk. Levelet a "Galamb of Postfacht" buruck cég vállalta dupla légörvény díjjal. Az a lényeg minden rendben menjen. A másik sürgöny Párizsba ment Vox grófnőnek, hogy nyugodtan sétáljon a "Schansonizén" mert csak most indultunk útnak ezt a "Kékvércse Parlevu Franc" levélküldő vállalta. Sok a dolgom ezekkel az arisztokratákkal. Sokkal jobb az indiánoknál az ember egy jókorát szellent és tudják, hogy még hánynak terítsenek, mert vendég jön. Már messziről megérzik. No mindegy ne keseregjek most itt kell helytállni. Látom én ha nem is mondja Harmatgyöngyöm Ő is kívánkozik haza. Ó de rég írtam le ezt a nevet. Mily kedves szép szó. Csak lesz egy kis bonyodalom arról még senki se mer beszélni. Az egyik kézbesítő akiből nem lett galambleves útközben / ilyen ínséges időkben / hozott egy levelet amit még ídejében lekapcsoltam. Ugyanis jelezte egy régi ismerőse Balage de Valeyrac hercegnek, hogy az útja erre vezet és csatlakozik a társasághoz. Ki nem más , mint Victória Scarborough de Tupirelli kihez hajdanán gyengéd szálak fűzték a kis Balagénkat. Azért is féltem a kis szoknyapecért, mert Victória férje gróf Zsolódelli de Cognac híres a vadász trófeáiról és úgy hírlik még cikk-cakkban is tud lőni. Na mindegy nálunk úgy mondják "nyíl bele azt nem ugrál".
Ha a hercegnek eszébe jut az újvilágba velünk jönni akkor ezekről a szokásokról le kell mondani mert akkor nemcsak a skalpjától szabadulna meg, hanem a kiscsaptól megszabadítva huzatossá válna az alfele.
Maradjunk mi csak eme festői tájakon és élvezzük az utazás adta élményeket. Gyöngyim kapott emlékbe Zárvízi házaspártól valami csodás illatú parfümöt az egész hintóban fenséges illat volt.
Jobb oldalon egy nagy csorda tehén legelte a kövér füvet ami itt a sok eső miatt nem ritkaság. Zarver tanti azzal a huncut mosolyával rám nézett nem bírta ki. Gondoltam várj csak lesz még "kutyára hintó". Visszaadom én. Próbálok írogatni az én kedvesemnek, de úgy gondolom az együtt töltött időt inkább vele élvezzem. Majd írok hajnalban mikor a nap még csak óvatosan néz be az ablakon és gyönyörű alakján csüggök szememmel. Oly szép mikor hosszú gyönyörű haja végig omlik a testén és bársonyos bőrét csak ez fedi. Még a nap is belepirul a látványba. Így álmodozásomból a valóság zökkentett ki, mert felsóhajtott Tanti, hogy ugyan mi lehet a másik hintóban. Én megjegyezni kívánom a herceg fülig szerelmes és se lát se hall csak szorongathassa Zsófia de Pavari kezét. lehetséges, hogy egy rövid pihenőt engedélyezek Vaduz előtt, mert én is kíváncsi vagyok, de ezt nem kell tudni Tantinak. Gyöngyimmel mi is így vívjuk magunk közt.

Zsófia és Tanti

folyt. köv. Pick-nick a Vaduzi úton