| Küzdőtér |
|
|
|
Cím: Gyuszika, a filozófus
Szerző: Teru - Gligorics Teru
(11-03-2012 @ 11:57 pm)
:
Gyuszika, a filozófus
Gyuszika éppen nagyban fagyizik szeretett nagyapjával a konyhában. Nyugtalan kis lábát himbálva egyre rugdossa a konyhaszéket, de nagyapja tűrtőzeti magát, nem szól rá, egyenlőre. Ugyanis komoly témával foglalkoznak: meghalt a szomszéd Julis néni, Gyuszika régi "druszája". Gyuszika szerette Julis nénit. Az idős asszony sokszor dajkálta kiskorában, később is szinte naponta megjelent egy-egy finomsággal, appró ajándékkal a gyereknek.
-Tata, miéjt halt meg a Julisz néni?
-Beteg volt, Gyuszikám. Hiszen emlékszel, már régóta mondogatta hogy fáj a szíve.
-Nekem a lábom fáj, tata, akkoj én isz meghalok?
-Attól nem, Gyuszika, különben is, te még nagyon fiatal vagy ahhoz.
-Akoj moszt hol van a Julisz néni?
-Hát a menyországban, mint minden jó ember.
-Ja, azt tudom! A Jézuszka isz meghalt ész odament! A plébánosz új mondta! Akkoj moszt Julisz néni a Jézuszkával van?
-Persze, biztosan ők is fagyiznak - igyekezett változtatni a témát tata. De Gyuszikánál ez nem addig van a!
-Akkoj többet nem fog ültetni babot? Nem szejetem a babot de Julisz néni míndig főzte nekem ész meg kellet enni. Azt mondta.
-Nem ültet többé babot, most majd virágokat ültet a menyországban.
-De akkoj miéjt szíj mindenki? Ha a Jézuszkával van.
-Sírnak mert sajnálják, sok embernek fog hiányozni.
-Nekem nem!
-Nem? Hiszen azt hittem szeretted!
-Nagyon szejettem! De nem hiányzik, mejt mindig tudok vele beszélni.
-Hogyan?
-Hááát...úgy mint a Jézuszkával!
-Hogyan szoktál te beszélni a Jézuskával?
-Hát úgy a fejemben. Mondom neki hogy Jézuszka, hozzál nekem isz olyan videót mint a Lacikának ész hoz! Akkoj moszt mondom a Julisz néninek hogy meszéljen nekem ész majd meszél. Meg játszik velem.
-Hogy lettél te ilyen okos, kisöreg?
-Háááát... ilyennek jendelt anuci!
-Rendelt? Hogy-hogy rendelt?
-Hát úgy, hogy beszélt a Jézuszkával és mondta neki, hogy egy okosz Gyuszikát adjon kölcsön.
-Hát ezt honnan tudod?
-Mejt a plébánosz újtól. Mondta a gyejek az Iszten ajándéka ész csak kölcsön van adva.
-Na de hát akkor is, hogy kerültél ide? - Tata igyekezett tovább fejleszteni a kis fantáziát.
-Hát úgy, hogy a Jézuszka fogott egy csomó szajat, összegyújta hogy gyejek legyen belőle aztán szépen becsomagolta ész mondta, no menyj, Molnáj Gyuszika, ész fogadj szót. Ész akkoj a pósztász kihozott egy nagy csomagban ész anuci kibontotta ész meglátta ész azt mondta, ez az én Gyuszikám! Úgy.
-És te mindig szót fogadsz?
-Igen, csak nem mindig. Tudod mit? Egyszej majd elszőáldozó leszek ész akkoj meg kell gyónni minden bűnt! Akkoj majd megmondom amikoj nem voltam jó.
-Nincs is neked bűnöd!
-De vaaaaan! Egyszej máj hazudtam!
-Mit hazudtál te? Hiszen akkor is megmondod az igazat ha tudod, kikapsz érte!
-De hazudtam! Mikoj apuci kéjdezte Gyuszi, hol az autó kulcs? Ész én azt mondtam, nem tudom.
-Na és tudtad?
-Igen.
-Na, hol volt?
-A muszkátlisz csejépbe!
-Hát az meg hogy került oda?
-Úgy, hogy én beledugtam a földbe!
-De miért? Hiszen ott nem találja meg senki!
-Azéjt, hogy apuci ne menjen megint Jomániába, azéjt.
-Dehát hogy került elő a kulcs ha te letagadtad?
-Anucitól.
-És hogy jutott anyádnak eszébe pont ott keresni?
-Hát a mobil miatt.
-Milyen mobil miatt?
-Mejt egyszej oda dugtam a mobilt ész anuci meglátta.
-Mért dugtad el a mobilt?
-Hogy ne hivja szenki apucit. Mindig csak hivják! Tata, menjünk a mamához, én unatkozok!
-Hát a mamával nem unatkozol?
-De igen, csak az udvajon nem.
-Ugyan mi van ott azon az udvaron ami egy ekkora gyereket szórakoztatna? - Kuncogott tata, persze tudta ő nagyon jól mi vonza oda Gyuszikát.
-Hát a kutyuszok! A szok kiskutyusz ami a mamájuknak lett! Azok! No, menjünk, tata!
-Nem tudom, fiam, majd megint rádtámad az anyjuk...
-Nem fog, tata, mosz kitaláltam mit kell csinálni, majd te elviszed a mamájukat szétálni ész én addig jól megnyaggattom a kicsiket! De nem nagyon, hogy ne fájjon nekik. Tata, a kutyák isz a menyojszágba mennek ha meghalnak?
-Nem tudom, Gyuszika, de nem hiszem, a menyország embereknek lett teremtve.
-De nekem akkoj isz lesz kutyuszom, mejt amikoj én készülök meghalni, akkoj eldugok egyet gyojszan a paplany alá ész majd az isz velem jön! Hinnye az annyát, ezt kellett volna!
-Mit te?
-Hát Julisz néni paplannya alá dugni egyet, akkoj szok kiszkutya lenne a menyojszágba addigja! Tata, elhívhatom a Lacikát isz a mamához? Ő isz nagyon szejeti a kjumplisz tésztát.
-Milyen krumplis tésztát?
-Hát amit majd a mama főz nekem ha megkéjem szépen! Meg bojszó leveszt meg gombócot meg palacsintát meg fagyit...
(712 szó a szövegben) (875 olvasás) 
|
[ Vissza: Teru - Gligorics Teru | Művek listája ] |
|
|
|
|
|
