:
Százezer gondolat
Százezer szunnyadó gondolat zúgó árja,
remeg itt finoman, merül nehéz homályba.
S most nyitják szárnyukat és röpülni kezdenek,
szállnak feléd kedvesem, hogy megenyhüljenek.
Szemed e tó, hol lelkem látva, úgy reszketek,
testem izzik, s ereim vad táncba kezdenek.
S a jövő bódító reménye a szerelem,
szikrázó reggelen fölébred, s bimbót terem.
Vágyak tengerében, melyek olyan erősek,
szenvedély hullámai viharként kitörnek.
Gyöngéd szív, aki gyűlöl hazugságot, fagyot,
lobog a szerelemben s rád napfényként, ragyog…
(63 szó a szövegben) (1062 olvasás)