Búsan kong a harang

Eltelnek a napok, évek,
a szegények csak remélnek.
Régi ideák elvesznek,
mint sírig tartó szerelmek.

Élettől gyötörve, fájva,
meg kéne élni a mába.
A templom oltára előtt,
az áhítat csöndbe merült.

Búsan kong az érces harang,
szívükbe csak nő a harag.
Holnap se lesz jobb emberek,
ha éhen halsz, elföldelnek.

Eltelnek a napok, évek,
tartalékot, így felélnek.
Boldogságot eltemetnek,
elporladnak a szerelmek.