A felhő ontotta könnyeit egész éjjel.

A füvek, fák levelein az esőcseppek szikráztak, a kelő Nap sugarainak hatására...

Az alvó tájat párafátyol borította.

Idilli hangulat kerített hatalmába, szemem álomittasan hunyorogva a fényt.

Még gondolataimban álmom szitálta hamvait.

A reggel már belopakodott a szobába, és a szemhéjam furcsa táncot lejtett a ragyogás hatására.
Friss, tiszta levegő áramlott be az ablakon.

Melegség járt át, s kedves, férfias arcod villant fel előttem..

Mily üde, friss jelenség, szívemben keringőzik a boldogság, ha csak rád gondolok.

Testemen érzelemhullámok futottak át..
.
Ideképzeltelek magam mellé, s ahogy nyúlok feléd szétfoszlik a látomás,

 és mély sötétségbe borul lelkemre nehezedő valóság...