Gábor a felemásra sikeredett délutánt követően próbált volna az esti mozizásra koncentrálni, ám ez közel sem volt olyan egyszerű feladat.
Részben ittas állapota miatt sem, hiszen ahogy belépett a meleg lakásba, majd később beült a fűtött autóba, úgy egyre inkább elhatalmasodott rajta az alkohol.
Ezen még az sem segített, hogy a bevásárlóközpont egyik gyorséttermében alaposan megvacsoráztak mindannyian.
Másrészt viszont mi más, pontosabban ki más is járhatott volna a fejében, mint Kata?
Természetesen egyfolytában a kellemes délutánra gondolt, s arra a csodálatos pillanatra, amikor talán csak másodpercekre lehetett attól, hogy megcsókolja a lányt.
Barátaival beültek a mozi terembe, majd elkezdődött a film.
Gábor a pattogatott kukorica heves bekebelezésével próbálta elérni, hogy minél gyorsabban felszívódjon az alkohol.
Nem érezte túl jól magát, és a feje is erősen fájni kezdett, mintha másnapos lenne.
Pedig szós sem volt itt macskajajról, ez még az egész nap folyamán elfogyasztott alkohol átkozott hatása.
Ám átkozta ő saját magát is, amiért ennyit ivott, hiszen jól tudta, hogy este még programja lesz.
A film egy cseppet sem kötötte le, pedig ez volt az utolsó reménye, hogy legalább egy órára elterelje gondolatait a lányról.
Többször kezébe vette telefonját, és elkezdett neki üzenetet írni, majd rendre ki is törölte. Több mondatot írt, de egyetlen egyet sem küldött el, félve attól, hogy náluk most áll a bál.
Minden oka megvolt ezt feltételezni, hiszen meglehetősen zavarba lehettek mind a ketten, amikor Zoli korábban váratlanul megjelent a boltban.
Gábor nem volt biztos benne, hogy jó öltet most még üzeneteket küldözgetni.
Szinte percenként változott a véleménye, hol eldugta telefonját, hogy még csak ne is lássa, hol pedig már-már telefonált volna szíve szerint.
De most nem lehet. Bármennyire is szeretné, nem keresheti fel Katát.
Milliószor lejátszódott fejében már az a forró jelenet dohányzás közben, s megannyiszor tovább is képzelte a film alatt.
Egyáltalán nem kötötte le, amit lát. Eseménydús film lehetett, máskor biztosan élvezte volna Gábor is, de ez esetben abszolút hidegen hagyta a mozi.
Minden gondolata, minden egyes mozdulata valamilyen módon a lányhoz kapcsolódott.
A vetítés vége felé már egészen kultúrált állapotok uralkodtak a fiú szervezetében.
Visszanyerte jókedvét is, amit átmenetileg elveszített. Míg a többiek a filmet beszélték, addig Gábor egyetlen szót sem tudott hozzátenni ahhoz a másfél órához.
Bezzeg ha Katáról kérdezték volna…
Mindenesetre a hangulat később olyannyira a tetőfokára hágott, hogy az éjszakát nem fejezték be a mozizással, hanem belevetették magukat az éjszakába.
Gábor a „kutyaharapást szőrivel” elv alapján újra nagy sörözésbe kezdett a többiekkel éjfél környékén, majd gyalogosan sétálni kezdtek a városban.
A kellemese italozásnak és társalgásnak valamikor éjjel három óra körül lehetett vége, amelyet egy meglehetősen kiadós alvás követett.
A másnap délelőtt kisebb kínok közepette érkezett, a fiú érezte, hogy szüksége van valami energiaitalra.
Kedvenc fekete pulóverében, gyűrött tekintettel átvonult az italdiszkontba.
Gábor semmilyen meglepetésre nem számított, hiszen tudta, ma a tulajdonosnak kell lennie a boltban.
Ám amint belépett, elétárult a valóság, melyet Kata szolgáltatott…  

folyt.köv.