Áruházi törmelék

…mire fel sem figyelsz kicsit sem,
Nekem nap, mint nap egy véres harc,
Reményekkel indul csatába a vágy,
De ha jő az est nincsen más, csak kudarc…

Érjen akár ezer vád is,
Dühöm most már szálljon rád is,
Ha kevés lett az „erőn felül”,
Tudd meg, mit érzek legbelül!

Önmagamnak nem vagyok már se fénye, se árnyéka,
S nem vagyok egy kisgyermeknek legféltettebb játéka.
Ha ez jár nekem, legyen! A megváltás még várhat,
Addig is, hogy ne unatkozz, rúgj még belém kettőt-hármat!

Ezt látom én tízkor, délben, fél ötkor és hatkor,
Az üvegen át nézem, ahogy havat tol a traktor.
 

Csak egy kicsit mennék el,
Pihennék egy lakatlan szigeten,
Csak egy picit el a helyre,
Hova gondjaimat vihetem.

Csak egy kicsit tűnnék el most,
Csak egy nagyon kicsit egyedül,
Lennék űzött vad az erdő mélyén,
Ki vadász elől menekül.

Csak egy kicsit kéne másképpen,
És már nagy lenne a változás,
Ha csak kicsit fordulna velem a világ,
Már nem is kéne semmi más…