:
Keresztezve végzet útját, nem kenyerem lételemzés.
Faterom húzott velem egy nagyot, kinek léte nemzés.
Állatsereglet közibe pottyantott egy gigantgikszer,
mobil csöves így lettem én, vagy mondhatjuk: hibbant hipszter.
Sorsom mesterdiszkjére új slágersávot rámenteni
nem lehetett, csak megadott szólamra tolt áment tenni.
Misszióként jól rábasztam mások stiklijére durván:
utcakövön, mocsokban hurcoltak tova, s véres murván.
Szakmaszeretetem ácsolt számomra rút, szálkás véget...
magamért bár nem akartam, elszenvedtem sok más végett.
Elcseszett egy sztori ez így. Egységbe vert konfúz trió:
hárman együtt, egy háromként – zavart, kvázos konklúzió.
S a megtépett életfonál ahhoz sajnos már túl vékony,
hogy ekként summázzam: eddig ez a legszarabb húsvétom.
Dicsőség a magasságban Istennek, és itt a földön
békesség. Így vall az Ige. A többit én hozzáköltöm.
2018. 04. 01.
(106 szó a szövegben) (148 olvasás)